Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - BASICS BEATRIX: Koronázások és koronaábrázolások

ugyancsak Bécsben, s az „Erinnerungs-Blatter an die Krönung Seiner Kaiserliche Hoheit des Erzherzogs Kronprinzen Ferdinánd zum König von Ungarn" címet viseli. A „National Trachten..." Bikessy Heinbucher József munkája, s az ősgalériákhoz hasonlóan, konkrétan a Batthyány-ősgaléria nagyméretű, a XVII. század második felé­ben készült festményeit másolva, a hun „hercegek" ábrázolásaival kezdődik. Jól ismert Bikessy egyéb sorozataiból a kompozíciós megoldás: alacsony horizontú tájháttér előtt jelennek meg a figurák, s e háttér esetenként attribútumként is szolgál. Buda és Kadisa (Kadika) után rögtön III. István (1160-1172) következik, majd zsánerszerű megfogal­mazásban rekonstrukciók: középkori páncélos magyar vitéz, egy vitéz az 1710. esztendő­ből, magyar vitéz Szolimán császár idejéből, s végül „csikós egy vad lovon". Ezek után 11 pontatlanul megszámozott portrét láthatunk, felirata a korábbiakkal ellentétben egyik­nek sincs, de a lapok alján kézírással olvashatjuk a valószínű ábrázoltak nevét: Széchenyi Istvánét, a Keglevich, Zichy, Festetich grófokét, vagy Sándor Móricét. A sorozatot egy eseményábrázolás zárja, Karolina Auguszta császárné ünnepélyes koronázása Pozsony­ban, a Szent Márton székesegyház belsejében. A grafika kompozíciója a már jól ismert típust követi, de viszonylag kis mérete miatt a részletek kevéssé kivehetők. Az „Erinnerungs-Blatter" jelenetei az 1830. évi pozsonyi koronázás eseményeit mu­tatják be. A várból a menet a Pálffy grófok kertjei mellett haladva a városba a Szt. Mihály kapun át ért, s a kapucinusok utcáján végighaladva jutott el a Szt. Márton székesegyházig. A dómhoz vezető utat mutatja be az első kép (Kaiserlicher Zug zur Krönung am Domplatz anlegend). Az egyházi szertartás a templomban zajlik le, ahogyan azt a máso­dik kompozíción láthatjuk (Krönung in der Domkirche), s itt ül először trónjára az új király. Innen gyalog megy a ferencesek templomába, ahol csatlakoznak a menethez Ma­gyarország és a társországok zászlóinak vivői, akiknek képét még az eseményábrázolások előtt közli az album. E vonulás közben történik meg a kamaraelnöki pénzszórás olykor tömegverekedésbe torkolló jelenete (Fussgang des Königs in die Franciscanerkirche - mit dem Kammerpresidenten die Münzen auswerfend). A franciskánusok templomában avatja a király az aranysarkantyús vitézeket (Ritterschlag in der Franciscanerkirche), majd lovon vonul tovább a menet az irgalmasok templomától nem messze épített emelvény elé (Eidesleitung am Barmherzigen Platz). Az emelvényre gyalog megy fel a király, és leteszi a koronázási esküt (Function am Königsberg). A koronázási kardvágás a Duna partján emelt dombon történik (ennek ábrázolása azonban nem itt látható), majd a koronázási lakoma következik a prímási palotában (Königstafel im Primatial Gebaude) s a bankett a redoutban (Bankett der Standé um Redouten-Saale). A következő lap a koronát és a ko­ronázási jelvényeket mutatja be (Der Heilige Reichskrone mit den übrigen Reichs­Insignien), s Schmidhammer 1790-es metszetéhez hasonlóan bársonypárnán elhelyezve láthatjuk a koronát és a koronázási jelvényeket. Ez eltér az általános gyakorlattól, mely szerint a koronát önmagában ábrázolták, s külön lapokon pedig a koronázási jelvényeket. Két további jelenet képével zárul az album: az egyik kenyér és bor osztása a tömegnek (Scene bei dem Weinauslaufen und Brodauswerfen), a másik a koronázási ajándékok bemutatása (Überbringung der Krönungsgeschenke). Az album második részének nyitólapján látható az eseménysorozatból kimaradt je­lenet, a koronázási kardvágás. Ezt követően 36 egyéni, illetve csoportportré sorakozik: a zászlóvivők, a magyar és osztrák heroldok, a főistállómester, a koronázás egyházi résztvevői, a magyar nemesi testőrség kapitánya, a főudvarmester, a kamaraelnök s végül a koronázáson résztvevő hölgyek csoportja. Már Decsy Sámuel monográfiájában is kiemelt jelentőséget kaptak a koronázás résztvevőinek ábrázolásai, s ez még inkább így

Next

/
Thumbnails
Contents