Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Ravasz István: Emlékmű Verecke híres útján

Az oszlop körül balra indulva olvashatta a vándor a millenniumra, s annak ünnepségeire utaló emiékszöveget:

6 „A HONFOGLALÁS EMLÉKÉRE Magyarország ezeréves fennállásának Országos ünneplése alkalmából 1896.évben" Az útról nézve az obeliszk hátsó oldalára erősítették azt a táblát, amelyik a készítőknek és a felállítóknak állított emléket:

7 „Lónyai Sándor főispán, Jobszty Gyula alispán közrehatása, Káldy Gyula királyi főmérnök művezetése mellett emelte a vármegye közönsége" Az úttól jobbra indulva helyezték el az uralkodó, valamint a magyar királyi miniszterelnök nevét megörökítő táblát:

8 „I. Ferencz József királyunk dicsőséges uralkodása és Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt" Az országban a millennium kapcsán több emlékmű készült. Az Északkeleti-Kárpátokban vagy annak az ország belseje felé cső előterében sem e kettőt állították fel csupán, például emlékoszlopot avattak a Beszkidi-szorosban és Munkácson is.

9 Emlékmű a történelmi változásokban Kárpátalja az 1920. június 4-i trianoni békével Csehszlovákiához került. Galícia a versailles-i békerendszerrel megalakult Lengyelország részévé vált. Az emléktáblák szövege szúrta az új prágai hatalom szemét, a gránitoszlop hamarosan csupaszon őrizte az immár csehszlovák-lengyel határt. A táblák legnagyobbikát, amelyiken Kóródy Sándor verse volt, Alsóverecke mintagazdaságának korábbi vezetője, Rátz János (darabokra törötten) elrejtette, s 1919-ben az anyaországba 6 Uo. 2. jegyzet. 7 Uo. 2. jegyzet. 8 Uo. 2. jegyzet. 9 Magyar Nemzet, 1990. XII. 17. (a Beszkidi-hágóra vonatkozóan).; Kárpáti Igaz Szó (Ungvár), 1996. II. 15. (Munkácsra vonatkozóan)