Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Ravasz István: Emlékmű Verecke híres útján

menekítette. Helyrehozatala után a család császlói (Szatmár vármegye) kúriájában állították ki. 10 1939. március 14-én Szlovákia (Slovensko) kikiáltotta függetlenségét, másnap Németország ellenállás nélkül lerohanta Csehországot és Cseh-Morva Protektorá­tus néven a birodalomhoz csatolta azt. Eduárd Benes köztársasági elnök lemondott, utóda Emil Hácha nem támasztott akadályt az annexió ellen, sőt, aláírta a csatlako­zási okmányt. A korabeli magyar értelmezés szerint a csehszlovák állam megszűnt létezni. A 15-én Volosin Ágoston kormánya által Huszton kikiáltott ruszin államot (Podkarpatszka Rusz) egyeden ország sem ismerte el, nem úgy, mint Szlovákiát. Ennek szellemében 1939. március 15-én a m. kir. Honvédség „kéznél lévő"" ala­kulatai (zömmel a VIII. kassai hadtest, hathetes újoncokkal) megindultak Kárpátal­ja visszafoglalására, s különösebb harcok nélkül napok alatt birtokba vették terüle­tét. Kisebb összetűzések csak a Volosin alapította Szics-gárdával, illetve az új szlo­vák állam hadseregével (de nem a csehszlovák haderővel) történtek. A honvedek 18-án értek ki a Vereckei-szorosba, ahol a lengyel katonákkal összeölelkezve ünne­pelték meg a közös határ helyreállását. 11 Az emlékmű újraavatása Nem sokkal később, 1939. június 25-én a lengyel-magyar határon álló gránitobe­liszken dr. vitéz József Ferenc királyi herceg és dr. vitéz József Ágost királyi herceg fia újjáavatták a helyére Császlóról visszakerült Kóródy-féle bronztáblát. Arra vo­natkozóan nincs adatunk, hogy a vezérszállási emléktáblát is visszaállították volna. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Magdolna királyi hercegnő (Auguszta királyi hercegnő leánya), a főispán távollétében a székváros, Beregszász közigazgatásának vezetőjeként Bereg-Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét képvise­lő dr. Hubay Kálmán, továbbá az emléktáblát 1919-ben megmentő és elmenekítő Rátz János és családja, valamint Lengyelország képviseletében Ljubovski herceg, Lukowsky gróf és Potoczki gróf. 12 A helyreállított bronztábla anyagának maradékából néhány makett is készült, amelyeket a sajnos ismeretlen alkotó az ünnepségen részt vett előkelőségeknek aján­dékozott. 13 10 Magyar Nemzet, 1990. VIII. 14.; a táblát ifjabb Rátz János elmondása szerint 500 koronáért egy (nem helybéli) szlovák katona verte le. 11 Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban (Katolikus Szemle, Róma, 1986.) 17-19. p. 12 Pesti Napló, 1939. VI. 27., 12. p.; Tolnai Világlapja, 1939. VII. 05., 5. p.; Magyar Országos Levéltár (MOL) 1939-K-148. csomó 4199., 6923., 6924. számú irat, 1939-K-763. csomó d/ dosszié; Magyar Nemzet, 1990. VIII. 14. 13 A képen látható makettet dr. Hubay Kálmán beregszászi polgármester leánya, Selymessy Sánclorné (cím a szerzőnél) bocsátotta rendelkezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents