Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Makai Ágnes: A Hadimúzeum Alapítvány

éven belül elérte a 800 főt. Az Egyesület kiadta a Hadimúzeumi Lapokat, és a bajtársi szervezetek tevékenységét a Hadimúzeum szolgálatába állította. A magyar hadtör­ténet népszerűsítésére nívós előadásokat rendezett. Mindezek következtében a fiatal múzeum ezekben az években maga mögött érezhette az egész társadalom támogatá­sát, s ez meglátszott a kiterjedt, trianoni határokon átnyúló gyűjtéseken, a lelkesedé­sen, amely a múzeumteremtő-kiállításépítő munkát áthatotta. A mi jogutód alapítványunk szerényebb keretek között működik, azonban ha­sonló elvektől vezérelve igyekszik segíteni a Hadtörténeti Múzeum tevékenységét. Annak érdekében, hogy az évek óta szünetelő, illetve hiányzó kiadványok: a múzeu­mi évkönyv, múzeumi füzetek feléledjenek, már hathatós lépéseket tettünk. 1997 ősze az alapítványi munka egyik leglátványosabb időszaka volt: megjelent a Mili­taria Hungarica címmel induló sorozat első köteteként Kedves Gyula: A szabadság­harchuszárjai című munkája; reprint kiadásra került a Horthy-kori kitüntetések sze­met gyönyörködtető képes táblája. Kiss Tibor festőművész aradi vértanúkat ábrázo­ló festményeiről fényképsorozat készült, amely az iskolák körében azonnal sikert aratott. Tevékenységünk más irányú, de hiánypótló területét jelentette, hogy az 1848-as központi kiállítás kapcsán létrejöhetett múzeumunk papírrestaurátor mű­helye, amely az állagvédelem új fejezetét jelenti. Ugyancsak a 7 48-as szabadságharc megemlékezéseihez kötődött egy reprezentatív kiállítási katalógus megjelentetése, amely terjedelmével, minőségével, tematikájával intézményünk történetének első ilyen típusú kiadványa. Szintén alapítványi kiadványaink sorába illeszkednek a kiállításvezetők: köztük a vietnami kiállítások („Az indokínai háború 1945-79" és a „25 éve kezdődött - A magyarok békeküldetése a vietnami háborútól napjainkig" című), majd a „Kard és koszorú" címet viselő millenniumi kiállítás kísérőanyaga. Múzeumunk két világháború közötti hagyományaihoz híven alapítványunk 1999-ben szerepet vállalt egy kevésbé népszerűnek tűnő, de az elesett ellenségnek kijáró emlékmű-felújításban is. A Magyar Honvédség Humán Főcsoportfőnöksége a hűvösvölgyi katonai objektum területén elhelyezett Hentzi-emlékmű maradvá­nyát - a Budavár 1849 májusi ostromának során elesett osztrák katonák közös sír­helyét - részben helyreállította, és új emlékjellel látta el. Az ehhez elengedhetetlenül szükséges történészi szakértői munkában - melynek során arra is ügyelni kellett, hogy a magyar nemzeti érzés ne sérüljön - múzeumunk és alapítványunk meghatá­rozó szerepet játszott. Reméljük, sokéves hagyományt teremtünk az először a millennium évére, 2000-re, majd 200l-re megjelentetett, múzeumi gyűjteményeink tárgyait népszerűsítő fali­naptár kiadásával. Ugyancsak 2000-ben látott napvilágot Baczoni Tamás Terepszínek Magyarországon című, kétnyelvű összeállítása. A Múzeum, Budapest Főváros Levél­tára és az Alapítvány közös munkálkodásának eredményeképpen kerülhet kiadásra Aggházy Kamii magyar tudományos akadémiai pályadíjat nyert alkotása is, életművé­nek legfontosabb munkája, a Budavár ostroma 1849-ben című kötet. Testvérszervezetünk, az Intézet munkatársai által a magyar hadi történetírás tá­mogatására létrehozott alapítvánnyal kölcsönösen segítjük egymást. Örömünkre

Next

/
Thumbnails
Contents