Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Szoleczky Emese: Aggházy Kamil naplószerű feljegyzései 1937-ből

mélyhez kötése és megfejtése a vártnál több szempontú kutatómunkát igényelt, s be kell vallanunk: még így is maradtak feltáratlan „fehér foltok"". Aggházy Kamii életét 1918. november 16-tól

6 hivatalosan és minden más egyebet megelőzve az általa alapított Magyar Királyi Hadtörténelmi Múzeumhoz - népszerű nevén Hadimúzeumhoz - való szenvedélyes kötődés határozta meg: }y

A magyar nemzet soha ki nem alvó életösztönét jelenti az, hogy a forradalom dúlásai közepett is akadtak katonafiai, akik igazi magyar katonaszívvel... saját kezdeményezésből megteremtették. .. a... Hadimúzeumot... (mely) fennállása alatt sok viszontagságon ment át

,r7 - értékelte 1941-ben az együtt töltött esztendőket Aggházy barátja, sok esztendőn át munkatársa, a múzeumi könyvgyűjteményt vezető Görgey Aladár.

8 ^„viszontagságok" leküzdéséhez pedig nap mint nap szükség volt Aggházy hihetetlen munkabírására, kontaktusteremtő készségére. Csak csodálható, hogy mi mindenre szakított, juttatott időt - muszájból vagy kedvtelésből. A múzeum első tíz esztendejében nemcsak az arculat kialakításával, a gyűjtemény formálásával, a múzeumi szervezet kiépítésével kellett foglalkoznia, hanem az intézmény elhelyezésének, otthonkeresésének kérdésével is. A megalakult múzeum ugyanis eleinte a Magyar Országos Levéltár akkor még befejezeden, Bécsi kapu téri épületében nyert elhelyezést, 1921-től pedig az Üllői úti Mária Terézia laktanya egy elkülönített részében működött, s alakítottak ki mai szemmel nézve zsúfolt, de notabilitások részére látogatható kiállítóteret.

9 Aggházy vasakarattal és találékonysággal szervezte meg a működés feltételeit kedves múzeuma számára a legnehezebb első esztendőkben is. Memorandumában szilárd szakmai érvekkel támasztotta alá véleményét, miért is szükséges a Hadimúzeum végleges helyét mihamarabb megteremteni.

10 Kitartását végül teljes siker koronázta: önálló otthont biztosított a gyűjte6 A Hadimúzeum e napot tartotta és ünnepelte a Horthy-korban születésnapjaként. 7 A Magyar Királyi Hadimúzeum ismertetése. Budapest, 1941. 3. p. (A szöveg szerzője nincs feltüntetve, de az ismereteink szerint Görgey Aladár volt.) 8 Görgey Aladár az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület tagja, az 1930-as évektől a Hadimúzeum havidíjas könyvtáros-adjunktusa volt. Azok közé tartozott, akik az 1944 őszén Somlóvárra evakuált múzeumi anyagot kísérték. A székesfehérvári hadifogolytáborból kiszabadulva 1945. június 22-én már ismét munkára osztották be a romos múzeumban, Budapesten. 1945. november 25-én hadimúzeumi ideiglenes szállásán halt meg. - HTM Adattár (a továbbiakban: AT) 426.88. HTM Fotóarchívum 47.454.; HL XIII. 4/a. 17/4. KT. Honvédelmi Minisztérium. 4. sz. háziparancs, 140/1945. 9 1928 október közepétől, amikor a Nándor-laktanya 1926 októberétől folyó külső átalakítása után a benne szállásoló csapatok kiköltöztetésével az épület belső átalakítása is kezdetét vehette, a küszöbönálló költözés miatt az Üllői úti látogatásokat szüneteltették - História HML 1928. 6. sz. 8. p.; 1929. 1-2. sz. 10. p. 10 A M. Kir. Hadtörténelmi Múzeum ügyének ismertetése és összefoglaló javaslat annak végleges megoldására. Nyomtatott sokszorosított melléklet az 50. számhoz/Eln. Hadt. Múz. 1927. Lelőhelye: HTM AT 408.88. - A Nándor-laktanya átengedése végső soron 1926 júniusában történt meg, amikor Csáky honvédelmi miniszter az átalakítás költségeit kiutalta, s az építkezés megkezdődhetett.