Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez
a m. kir. honvédelmi miniszter is tudomást szerzett. A szigorú titoktartás ellenére, vagy éppen azért, magyar részről megkezdődött a hadimúzeum tervének kidolgozása, amely 1917 júliusára el is készült. Jelentőségét fokozta, hogy ez volt az első koncepcionális és részletekre kiterjedő tervezet, de magán viselte még számos korábbi kezdeményezés kudarcának nyomát is: jy A létesítendő hadimúzeum kettős czélt szolgálna. Magában foglalva a jelen háború magyar vonatkozású emlékeit, emelné a nemzeti önérzetet, amennyiben a magyar közönség méltó elismerését látná azon harczoknak és azon szerepnek, melyet Magyarország ezen világháborúban játszott; alkalmas volna arra is, hogy a magyar társadalomban a katonai pálya iránti érdeklődést fokozza és így idővel a közös hadsereg tisztikarában a magyar elemet megnövelje, végül a Monarchia másik állama tekintetében kifejezésre juttatná és ébren tartaná a közösség és kölcsönös támogatás szükségességét. ,m A kompromisszumos javaslat lényege az alábbi sorokból derült ki: Az „új hadimúzeum anyagának összegyűjtésénél talán mégis csak az volna a kívánatos, hogy az kizárólag a mostani nagy háború hadi vonatkozású emlékeire terjedjen ki. Ha példaként a 48-as idők, valamint azon korszakok hadi emlékei is felöleltetnének, amelyekben a nemzet az uralkodóval, valamint a Monarchiának másik államával kolliziób a jutott, ez alkalmas volna arra, hogy bizonyos körök féltékenysége és bizalmatlansága felkeltessék. De ki kellene kapcsolni a múlt idők hadi emlékeit már azért is, hogy eleje vétessék annak, hogy a felállítandó magyar hadi múzeum számára esetleg az udvari múzeumok gyűjteményeiből. .. oly emlékek igényeltessenek, melyek magyar vonatkozással bírnak... Hogy mindezen kellemetlen momentumok elkerültessenek, az alapításnál ki lehetne mondani, hogy a múzeum tisztán a mai háborúra vonatkozó hadi ereklyék és emlékek megőrzésére szolgál." 47 Ugyancsak az alapgondolat lényegét érintették a gyűjtőköri javaslatok: „A múzeu?n akként volna szervezendő, hogy elsősorban valamennyi, a Magyar Szent Korona területéről kiegészített csapattestnek a jelen háborúra vonatkozó hadi emlékeit tartalmazza, de ölelje fel a Monarchia másik államára vonatkozó hadi emlékeket is, amennyiben ez az összetartozóság érzését felkelteni és ápolni alkalmas. Ha tisztán honvéd múzeum szerveztetnék, az Ausztriában fokozott féltékenységet látnának benne. De Budapest ily módon elesne attól is, hogy a közös hadsereg magyar csapatainak hadi emlékei az ország fővárosában őriztessenek." 4 * A tervezet készítői császári elhatározásként és nem magyar kezdeményezésként képzelték el a megvalósítását. Az előkészületek kiszivárogtak, már csak azért is, mert a Heeresmuseum és a Kriegsarchiv részéről hajlandóság nyilvánult meg a kérdés rendezésére. Néhány héttel a „Pro memória a magyar hadimúzeum létesítéséről" elkészülte után a honvédelmi miniszter átiratot kapott a közös hadügyminisztertől egy 46 Promemoria a magyar hadimúzeum létesítéséről. HL Hadilevéltár iratai. 1920. sz. n. 47 Uo. 48 Uo.
