Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez

„népszerű hadimúzeum" budapesti felállításáról. 49 Az átirat lényegében azt a gondo­latot kívánta elfogadtatta, hogy a „népszerű Hadimúzeumnak a nagy világküzdelem hátországának háborús teljesítményeit, az otthon munkáját kell bemutatni". Anélkül, hogy vitatnánk egy hadimúzeum ily irányú feladatát, meg kell jegyezni, hogy a terv a leglényegesebb funkciójától - a háborús hadiemlékek gyűjtésétől - kívánta meg­fosztani a jövendő magyar hadimúzeumot. Az idő túlhaladta ezeket az elképzelése­ket, de mivel magyar részről visszautasítani nem merték, az ügyiratot irattárba he­lyezték. 1918 márciusában Bécsben a Heeresmuseum újjáépítésével kapcsolatban közös ­tehát a magyar fél képviseletét is biztosító - értekezletet tartottak. A magyar felet a Honvédelmi Minisztérium l/a osztályának vezetője 50 képviselte, aki a Promemo­riában foglaltaknak megfelelően fejtette ki álláspontját. Osztrák résztől hivatalosan így és ekkor szereztek tudomást a kidolgozott magyar tervezetről. A bécsi megbe­szélést követte egy budapesti, amelyen a kérdésben érdekelt magyar társminisztériu­mok is részt vettek. A Honvédelmi Minisztérium l/a osztálya megbízást kapott a honvédelmi miniszteri előterjesztés megszerkesztésére. Vita és az uralkodó előzetes hozzájárulása után a honvédelmi miniszter az előterjesztést a Minisztertanács elé terjesztette, amely azt - a részlettervekkel és a Legfelsőbb Elhatározás fogalmaz­vánnyal együtt - elfogadta. 51 A tervezet szerint Budapesten olyan múzeum került volna felállításra, amelynek feladataiéi nemzet háborús teljesítményének összességét" bemutatni, bár-hangzik az in­doklás­v a magyar nemzet évezredes múltja a küzdelmeknek szakadatlan láncolata, me­lyeknek emlékei szerte a hazában s részben külföldön is sűrűn találhatók, azok összegyűjtése - bármilyen kívánatos is legyen az-a most tervezett múzeum keretén belül nem jöhet te­kintetbe már csak azért sem, mert a múzeum célja a jelen háború emlékének megörökítése s így retrospektív anyag beállítása az intézmény egységességét és áttekinthetőségét zavar­ná". 52 A tervezet, amelyről már csak a jóváhagyó császári kézjegy hiányzott, a múzeu­mot a honvédelmi miniszternek alárendelt, önálló intézményként javasolta felállíta­ni, amelyben helyet kapott a Pantheon és a később kifejlesztésre váró Levéltár. Ek­kor 1918 októbert írtak. A háború befejezéséhez közeledett, s a vesztes uralkodó kézjegyének nem volt további jelentősége. A múzeum előtörténetének volt még egy eddig nem említett vonulata, amely a háború kitöréséig nyúlik vissza. Ugyanis a harctéren keletkezett honvédségi és nép­fölkelő csapatok iratait mielőtt Bécsbe küldték volna, lemásolták; illetve egyes pa­rancsnokságok muzeális értékűnek tartott eredetei darabjait a Honvédelmi Minisz­49 „Projekt für ein volkstümliches Kriegsmuseum", 1917. szeptember 9. - HL Polg. dem. forr. katonai iratai HM l/a. oszt. 5135/1918. Eln. 4/5. 50 Láng Boldizsár vezérkari-törzskari alezredes. 51 HL Polg. dem. forr. katonai iratai HM l/a. oszt. 5135/1918. Eln. 10. 52 HL Polg. dem. forr. katonai iratai HM l/a. oszt. 5135/1918. Eln. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents