Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez

a polgári fegyvertárban őrizték, ahonnan április 23-án küldöttség hozta Budapestre. Mindaz azonban, amelyet ekkor a Nemzeti Múzeum magáénak mondhatott, elfért egy nagyobb szobában.

11 A hazafias felbuzdulás mozdította elő a Vöttauban őrzött Zrínyi Miklós-hagyaték megszerzését, amely családi kapcsolatok révén Zrínyi Miklós fegyvertárából, Csáktornyáról került a Daun grófok kastélyába. A kastély kincseinek árverezésén

12 a Magyar Nemzeti Múzeum képviselői is részt vettek, és megszereztek négy Csáktornyáról származó sodronyos páncélinget, valamint egy teljes felszerelésű sodronyos lovagbábot.

13 Ajándékozás útján került a Múzeum fegyvertárába a „legvitézebb huszár", Mária Terézia huszárezredesének, báró Simonyi Józsefnek néhány emléktárgya, kardja, pisztolya. Az említettek, s szerény számú társaik voltak „nemzeti köztulajdonban, s nyilvánosan hozzáférhetővé teve".

14 A tudomány és művelődés elől rejtve maradt magángyűjtemények értékeiről némi képet nyújtott a Károlyi-palotában 1876-ban az árvízkárosultak javára, majd 1884-ben ötvösművekből a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint a Budavár visszafoglalásának 200. évfordulója alkalmából 1886-ban rendezett történeti kiállítás. Budavár török megszállás alóli felszabadításának 200. évfordulóján jelentős történeti s a témához illően hadtörténeti kiállítást rendezett a főváros. A „kimagasló fegyvertény" méltó bemutatása érdekében az előkészítő bizottság közzétette elképzeléseit - ezzel is hangsúlyozta, hogy minél többen ajánljanak fel az eseményre történeti relikviáikat. A kiállítási elképzelés számba vette Buda, Pest és az 1686. évi táborozás területének térképeit, látképeit, hadműveleti iratait; az ostromra vonatkozó festményeket, metszeteket, rajzokat, gobelineket; a részt vevő katonai, egyházi és polgári személyek egykorú és későbbi arcképeit; a harcokban részt vett különböző nemzetiségű katonák egyenruházatit, fegyverzetét, felszerelését; a hadizsákmányból eredő tárgyakat; emléktárgyakat; egykorú levelezést, kéziratokat, okmányokat. A kiállítási kalauz 1846 kiállítási tételt sorolt fel.

15 A valóban nagyszabású történeti bemutató sok tanulsággal szolgált, amelyek jól tükrözték a történeti kiállítások megrendezésének korabeli lehetőségeit. Kortársi bírálat szerint a kiállítás nyereséggel járt, mert többek között lehetővé tette „Budavára visszafoglalásának monographikus megírását úgy, hogy az a mai történetírásnak tudományos színvonalán állva, minden tekintetben nyereségnek mondható.

vl6 - Figyelemre méltó ez az értékelés, hiszen a történeti kiállítás érdekében összegyűjtött források a 11 Majláth 1888. 186. p. 12 1891 januárjában az árverést megelőzőleg Majláth egészében áttekinthette a gyűjteményt. 13 Majláth Béla: Zrínyi Miklós, a költő ereklyéi Vöttauban. HK 1891. 265-271. p. 14 Hadimúzeumi Lapok, 1925. 1. sz. 13. p. 15 Majláth Béla (szerk.): A történelmi kiállítás kalauza. Budapest, 1886. (A továbbiakban: Majláth 1886.) 16 Majláth 1886. 12. p.