Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez
szent háborúba induló harcosok nevüket kapták... ajon ez a zászló a magyar . ndre király 1 17-ben vezetett elsőkeresztes hadjáratából való-e, avagy már 1 -ben ott fájta a szél Jeruzsálem falain belül ottfried von Bouillon alatt z, felismerhető jelképek hiányában, nem mondható meg. e bármiképp lett légyen is, úgy tekintem, mint két fővárosunk közti legbecsesebb régiséget, e szerház legjelesebb darabját... m Bizonyos, hogy ma is több olyan hadtörténelmi emléket őrzünk, amely a Zeughausból származik. Kettőt valószínűsíteni tudunk. Az egyik a leírásban szereplő hevesi insurrectiós zászló, amely hosszas vándorlás után a bécsi Heeresmuseumból került haza. A másik a Budát és Pestet összekötő XVI. századi Duna-záró lánc - illetve egy darabja amely ugyancsak Bécsből származott vissza. Ez utóbbi egyébként haditechnikai érdekesség, hisz a Dunán felhaladni akaró ellenséges hajók útját zárta el, s mint ilyen, védelmi fegyverül szolgált. Egyes források szerint 1602-ben került a császáriak kezére, mások szerint Szulejmán Bécs ostromakor vitte magával, s az elszakadt, víz alá került, és az osztrákok innen emelték ki. Eredetileg 2972 szemből állt, 590 m hosszú volt és 280 mázsát nyomott. A láncra vonatkozó legkorábbi képi ábrázolásunk Aeneas Vico 1542-ben készített metszete, amelyen a lánc kifeszített állapotban látható. Mindkét műtárgy azon a jegyzéken szerepel, amely az 1927-ben kötött osztrák-magyar államközi szerződés melléklete, és amelynek alapján e tárgyak újra Magyarországra kerültek. 5 Bécsbe az 1848/49-es szabadságharc leverését követően szállították el, miután a Zeughaust kiürítették. Hadtörténeti emlékeink hányattatását jelzi, hogy a Zeughausból Mészáros Lázár, a forradalom hadügyminiszterének rendeletére 1848 őszén, a hadtörténeti szempontból értékes darabokat - 147 darab fegyvert - a Nemzeti Múzeumba szállítottak. Buda elestekor ezeket az osztrák csapatok elvitték. Buda felszabadítása után, 1849 májusában-júniusában, a fegyvereket és más műtárgyakat (286 darabot) ismét bevitték a Nemzeti Múzeumba. Amikor a vereség után az osztrákok a Zeughaust végleg kiürítették, ezeket az értékeket is Bécsbe szállították. Ausztria és Magyarország kapcsolatában ez ido tájt elképzelhetetien volt egy olyan magyar katonai, tudományos-kulturális intézmény létrehozása, amelynek feladata többek között a magyar függetlenségi, szabadságharcos hagyományok ápolása volt, amelyeknek éle éppen e kapcsolatok és az uralkodóház ellen irányultak. Ugyanakkor a Habsburg ház iránt lojális magyar uralkodó körök sem tettek lépéseket e cél megvalósításának érdekében. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követő 1867-es kiegyezés kedvezőbb légkört teremtett a célkitűzés megvalósításához. E törekvéseket itt-ott nemzeti óhaj támogatta. Kedveztek a politikai viszonyok, az ezeréves magyar állam ünnepségei 1896-ban, ám a kísérletek még mindig megtörtek Ausztria ellenállásán. 4 Schams 1822. 27. p. 5 Übereinkommen zwischen der k. ung. Regierung und der Österreichischen Bundesregierung betreffend das ehemals k.u.k. Heeresmuseum. Baden bei Wien, 28. Mai 1926. - Eredetije a Hadtörténelmi Levéltárban, másolata a HTM Kön^gyűjteményében található.
