Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai
A fennmaradt dokumentumok nem adnak pontos felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy a Déli Hírlap „maga forradalma", vagy Göndör Ferenc, mint sajtódirektóriumi elnök, akinek a laphoz fűződő kapcsolatai igen szorosak voltak, játszott-e szerepet abban, hogy az újság szerkesztősége az elsők között volt, melyet a Tanácsköztársaság átvett. Külön hangsúlyoznunk kell, hogy a Tanácskormány és a Sajtódirektórium a szerkesztőséget és kiadóhivatalt vette át, mert a Déli Hírlap 1919. március 29-én, harmadik évfolyamának 472. számával megszűnt. Hibás tehát az a gyakorlat, amely a Déli Hírlapot A Vörös Katona elődjeként tünteti fel. Honnét tehát a könyvtári és bibliográfiai gyakorlatban használt címleírás, utóbb: A Vörös Katona?* 9 A magyarázat egyszerű. A Forradalmi Kormányzótanács ötödik ülésén, napirend előtt elhangzott javaslat alapján elhatározta, hogy a Déli Hírlap és A Nap a Vörös Katona érdekében megszűnik. 50 Az ugyanaznap tartott sajtódirektóriumi értekezleten a következő hangzott el: „Elfogadja a Sajtódirektórium azt az indítványt, hogy a Déli Hírlap helyett a teljes szervezet, szerkesztőség, nyomda, kiadóhivatal átvételével a Vörös Katona jelenjen meg. 51 Ezek alapján került a szakirodalomba, hogy a „Déli Hírlap március 30-tól Vörös Katona név alatt a Vörös Hadsereg újságjaként jelent meg". 52 A Vörös Katona nem a Déli Hírlap utóda. De melyik lapé ? Honnét ez a — látszólag — indokolatlan indítás az ötödik számmal ? A kérdéshez valamivel közelebb visz a Kormányzótanács március 28-i ülése, amelyen Szamuely Tibor hadügyi népbiztos indítványozza, hogy a Vörös Katona, amely csak négy oldalon jelenik meg, ne legyen kötelezve a rendeletek szó szerinti közlésére. 53 Ekkor a Déli Hírlap még megjelent, és nem volt szó a megszüntetéséről. A Kormányzótanács az indítványt elfogadta. Kellett tehát lennie egy másik Vörös Katonának. A lap terjedelme mindössze négy oldal. Kézenfekvő a következtetés: ez a bizonyos újság az 1919 januárjában indult Vörös Katona, amelynek első két számát eredetiben ismerjük, harmadik és negyedik számának megjelenését pedig feltételeztem. 54 Ugyanezen a kormányzótanácsi ülésen hangzott el, a jegyzőkönyv sorrendje szerint valamivel később, hogy a Kormányzótanács A Nap és a Déli Hírlap megszüntetését javasolja a Vörös Katona érdekében. 55 Ugyanezt bővebben tárgyalta a Sajtódirektórium ugyancsak március 28-i ülése. Itt már a teljes kiadói és szerkesztői apparátus, nyomda, betűkészlet átadásáról is szó van. De csak a Déli Hírlap esetében, A Nap már nem szerepéi mint megszüntetendő orgánum. 56 Az 49 OSZK; Országgyűlési Könyvtár; Pl Könyvtár stb. A könyvtárakon kívül ld. még A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 6/2. köt. Budapest, 1960. 628. és 648. o. 50 Pl Arch. Korm. tan. jkvei. 5. ülés március 28. Napirend előtt. 51 Uo. Sajtódir. jkvei. 1919. március 28. 601 fond 3/2. 52 Siklós András: Az 1918—1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások. Budapest, 1969. 62. o. Lásd még: Siklós András tanulmánya Magyar Könyvszemle 1979. 1—2. sz. 56—69. o. 63 Pl Arch. Kormányzó Tanács jkv.-ei 5. ülés március 28. Napirend előtt. 601 fond l/4a. 54 Ld. e tanulmány: Megjelent a Vörös Katona c. fejezetét 65 Ld. az 53. sz. jegyzetet. 56 Ld. az 61. sz. jegyzetet. A Nap május 9-ig jelent meg.
