Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

átvétellel Kéri Pált bízta meg a direktórium, s egyben kinevezte a lap szerkesztőjévé. A Tanácsköztársaság megdöntése után a sajtóügyekben megindult vizsgálatok jegyzőkönyvei a következőket tárták fel a Déli Hírlap munkatársainak vallomása alapján: „Jelentem — írta Soós detektívfelügyelő —, hogy a Déli Hírlap Vörös Katonává való átalakulásáról a következőket állapítottam meg kikérdeztem Puszta Béla, a Déli Hírlap főszerkesztőjét (lakik Pozsonyi út 2/6.), aki előadta, hogy a diktatúra kitörése utánkb. 10 nappal a hadügyi népbiztosság rendeletet adott ki, hogy egy lapra van szüksége. Ez után egy nappal jött Kéri Pál, Madarász Emil szerkesztő és Krammer György 17 éves tanuló — kommunizálják a Déli Hírlapot, a Vörös Katonát fogja nyomni. Kéri kirendelte Puszta Béla mellé Róbert Oszkárt. Pusztának ez nem tetszett, Kéri 5 nap múlva szabadságra küldte... A Vörös Katona szerkesztését végig Kéri Pál végezte, mely lap állandóan katonai lap volt és propaganda célt szolgált." Kerekes Dezső, a Déli Hírlap volt kiadóhivatali igazgatója, megerősítette Puszta Béla vallomását, hozzátéve, hogy a lapot ,,a már fent említett módon Kéri Pál rabolta el a magántulajdonból a köztulajdonba".

57 November 11-én Puszta Béla kiegészítette vallomását, s ezt levélben küldte el a vizsgálóbírónak. „Hét-nyolc nappal a diktatúra kitörése után hallottuk, hogy Szamuelli követelésére a Déli Hírlapot meg fogják szüntetni. Akkortájt egy este Göndör Ferenc közölte, hogy a Hadügyi Népbiztosság a lapot Vörös Katona című lappá fogja változtatni".

58 A további vizsgálatokból kitűnt, hogy a hadműveletek megindulásakor Kéri a 57 Kéri Pál sajtóperében Puszta Béla és Kerekes Dezső vallomása. Pl Arch. Budapesti Ügyészség 1919—IV—5—168. 1919. november 5. (A továbbiakban — Bp. Ü.) — A nyomozás és a tanúvallomások felvétele 1919 októberében kezdődött. Az egyébként dátum nélküli ügyirat hátoldalán Váry Albert megjegyzése: „A főtárgyalás napjáról és Pesti Hírlap és a Népszava kiadója és nyomdásza értesítendő lesz. 1919. XI. 12." — Kéri Pál mint újságíró A Napnál, a 8 Órai Újságnál, a Déli Hírlapnál dolgozott, Az Est munkatársa, a világháború alatt haditudósító volt. Károlyi Mihály bizalmas köréhez tartozott. Március 30-tól A Vörös Katona szerkesztője, április közepétől a Székesfehérvár és Vidéke munkatársa. 1919 augusztusában letartóztatták. (Vö. Tisza István gyilkosát, Stankovszki zászlóst elfogták. Tisza felesége ismerte fel a gyilkost. Károlyi Mihály és Kéri Pál szerepe a gyilkosságban. Röpirat. HM gyűjt. Nyomtatványtár 79. 64.1.) — Kérit folyamatosan hallgatták ki, négyrendbeli sajtó vétséggel és többrendbeli izgatással vádolták. Az 1920. január 16-án tartott főtárgyalás ítélete — a gyorsított bűnvádi eljárás alapján — 10 évi fegyház. A vádirat így indokolt: ,,a magát proletárságnak nevező osztályt a többi ellen izgatta". A főügyész még meg is magyarázta a vádat: „a vagyontalanok osztályát a vagyonosok ellen". A bíróság enyhítő körülményt nem talált, súlyosbító körülménynek ítélték, hogy Kéri volt „Károlyi Mihály szellemi irányítója". Kéri Pál már vizsgálati fogságban volt, mikor a Tisza-gyilkosságban felbujtással vádolták, s ő volt az egyetlen, akire halálos ítéletet szabtak ki. (1922-ben túszcsere kapcsán került a Szovjetunióba.) A perről Id. A gyilkosság és szökés bűntettével vádolt Hüttner Sándor főhadnagy és társai elleni bűnügy főtárgyalása a m. kir. hadosztálybíróság, mint ítélőbíróságnál Budapesten, 1920. év augusztus—szeptember havában c. kéziratot, (összeáll. Littomericzky Nándor, Bp. 1924. 1—2. rész.) Puszta Béla hírlapíró, lapszerkesztő 1911-től a Budapesti Hírlap rovatvezetője, 1917-től a Déli Hírlap munkatársa, majd szerkesztője. Röviddel a Tanácsköztársaság kikiáltása után visszavonult. 58 Bp.Ü. — Puszta Béla újabb, november 20-án kelt 18 oldalas beadványában azt közölte, hogy a lap tulajdonosa nem Lázár Miklós volt, hanem Jusztusz Zsigmond ügyvéd és érdektársai, ők adták el a Déli Hírlapot Banghának. Puszta Béla egyébként egyetlen alkalommal sem tett terhelő vallomást Kérire.