Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

HETÉS TIBOR: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után

1. Múzeumépület, 1945 zott lehetőségekkel élve — a legértékesebb anyagból két teherautónyit a biztonságosabbnak tartott Devecserbe szállíttatott. „Az orosz katonai parancsnok — mint a fenti jelentésből kiderül —, Janguzov őrnagy, a legnagyobb készséggel állott rendelkezésemre és minden tekintetben az egy hétig tartó munkám alatt segítségemre volt." Ugyancsak ez a jelentés tartalmazza az első hevenyészett, de mindenesetre bizonyosságot jelentő adatokat a pusztulásról: „Legnagyobb károsodás az egyenruházati anyagot érte. Az egyenruházati sapkák és különböző fajta sisakok azonban a legnagyobb számban megvannak. A múzeum fegyveranyagának legértékesebb része is megvan. Ugyanis csak az első világháborútól gyűjtött fegyveranyag veszett el, a régi anyag benyomásom szerint majdnem teljes egészében megkerült. A képanyagnak is csak kisebb részét vitték el. Nagy károsodás érte a múzeumot azzal, hogy az éremgyűjteménynek nagy része elveszett, sok múzeumi tárgy megrongálódott és a törzslapoknak nagy része hiányzik." Mint utóbb kiderült: ez a kép meglehetősen optimista volt. Az 1945. április elején magára hagyott műkincsekben az első kárt a német fasiszta csapatok okozták. Erről tájékoztat a múzeumparancsnok a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter részére készített Összefoglalójában: „Amikor a múzeumi beosztottak felsőbb parancsra Somló várról nyugati irányban elvonultak, az időközben ott megtelepült német hadseregparancsnokság a gazdátlanul visszamaradt anyag egy részét teherautókkal a kastély berendezési tárgyaival együtt elszállította.." A harcok után történtekre — feltehetően éppen a Hadimúzeumtól nyert infor-