Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

HETÉS TIBOR: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után

A magyar hadtörténeti muzeológiát a XX. század közepén, alapjaiban megváltozott politikai-történeti viszonyok között, reményre jogosító átalakulás kezdetén újra kellett alapozni. Régi személyi és szervezeti kereteit szétrombolta a háború, a muzeális kincsek hollétéről, a pusztulás mértékéről senki semmi biztosat nem tudott. A múzeum is csak névlegesen létezett, de még neve sem lehetett, mert az új katonai szervek és intézmények működését a Szövetséges Ellenőrző Bizottság még nem engedélyezte. Az újraéledés jogi alapját a Honvédelmi Minisztérium 22757/1945. számú, április 24-én kiadott intézkedése vetette meg, amikor elrendelte a hadilevéltár és -múzeum megalakítását Budapesten. Az indoklás szerint a ,,hadilevéltár és hadimúzeum anyagának összegyűjtése, rendezése, kezelése, valamint az újabb anyag beszerzése céljából" van szükség felállítására. Tényleges működését a SZEB május 5-i engedélye alapján kezdhette meg. Neve május 15-től ,,Magyar Hadimúzeum", majd 1946. szeptembertől 1947. márciusig ,,Honvéd Múzeum", és egyelőre magába foglalta a levéltárat, sőt a különböző helyeken fennmaradt katonai könyvtárak anyagát is. A honvédelmi miniszter sajtófelhívásában szolgálattételre hívta azokat a szakembereket, akik korábban tényleges vagy hivatásos tisztként dolgoztak. E felhívásra jelentkezett a múzeum egykori nyugalmazott igazgatója, Aggházy Kamill is. Levele kész, azonnal megkezdendő programot tartalmazott: a somlóvári anyag visszaszállítását, a Várban szétszórt — és széthordott — anyag összegyűjtését, a múzeumépület romtalanításának mihamarabbi megkezdését. Mint írta: ,,A Hadimúzeum elsősorban hivatott arra, hogy a szabadságharcnak 3 év múlva bekövetkező centenáriumát előkészítse és ennek keretében a benne rejlő politikumot az új Magyarország javára külpolitikailag is értékesítse." Az egykori igazgató levelét e sorokkal zárta: „Most tehát a miniszter úr felhívására boldog örömmel jelentkezem, hogy az intézetet új életre kelthessük." Az intézmény élére mégsem Aggházy került. A honvédelmi miniszter Erdélyi Gyula ezredest, egyetemi tanárt nevezte ki. Erdélyi 1892-ben Nagygannán született. A Tudományegyetem Bölcsészeti Karán végzett, bölcsészdoktorrá avatták. Huszonkét éves korában avatták tisztté, majd egyéves önkéntesi iskolát végzett Görzben és Klagenfurtban. Az első világháború idején az olasz fronton szolgált. 1918. decembertől 1931. novemberig a Bocskai István reáliskolai nevelőintézetben nevelőtanár, 1931—32-ben a hadtörténelem tanára a Ludovika Akadémián, majd ezt követően — új megbízásáig — könyvtártiszt a m. kir. Hadilevéltárban. Jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki: könyveivel ismertté vált, egyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. Tudományos munkásságát a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. A nyilas hatalomátvételkor — 1944. október 16-án — beteget jelentett, kórházba ment, majd Budapest ostromakor elrejtőzött. Az első lehetséges alkalommal — márciusban — Debrecenben szolgálattételre jelentkezett. 1945. április 24-én történt meg kinevezése a „Magyar Hadimúzeum" élére, amely egyben a levéltári és könyvtári ügyek intézését is jelentette. A múzeum és értékeinek állapotát, a szomorú valóságot több, időben egymás után — más-más céllal — keletkezett dokumentum alapján lehet rekonstruálni. Tájékoztató jelentések elöljáró szerveknek, felmérés a főváros részére műemléki