Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

HETÉS TIBOR: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után

ellen, a függetlenségért és szabadságért, a munkás-paraszt hatalomért, a szocializmus védelméért. Bepillantást nyújt a kiállítás fegyverbarátaink mai életébe." A kiállítás bemutatta a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a kínai, a szovjet, a vietnami, a német demokratikus, a román, a koreai és a mongol hadsereget, ruházatát, fegyvereit, zászlait, kitüntetéseit, múltjának és jelenének fontosabb dokumentumait, fotóit, plakátjait, a mindennapi életükre vonatkozó egyéb tárgyakat. Közös anyaggal érzékeltette a fegyverbarátságot, a szocialista országok erejét, illetve a Varsói Szerződés jelentőségét. Utalt a múlt közös hagyományaira, és a jelen feladataira a béke, a szocialista országok védelme érdekében. A kiállítás sikerét valamennyi szocialista ország előmozdította, részt vett saját hadserege bemutatásában, valamint az összkép kialakításában. A tárlat anyagát, tapasztalatait, továbbá újabb tárgyakat és dokumentációt felhasználva nyílt meg 1970-ben a Varsói Szerződést bemutató kiállítás. "A múzeum északi szárnyában kialakított két szint belmagasságú, mintegy 300 m

2-es terem lehetőséget kínált a gyűjteményben levő tekintélyes tüzérségi anyag néhány részletét bemutató kiállítás elkészítésére. Látványos és esztétikus elrendezésben több mint 30 löveg, lövegcső, műszer elevenítette meg a XV. századi bombardától a XX. századi 120 mm-es aknavetőig a tüzérség fejlődését. Nagyobb jelentőségű és távlati hatású volt a múzeum udvarán létrehozott Haditechnikai Park. Kezdeményezője a KISZ és az MHSZ budapesti bizottsága volt. Javaslatuk összhangban állt a Honvédelmi Minisztériumban kidolgozott elgondolásokkal, amelyek az MSZMP Politikai Bizottságának 1960. évi határozata és a honvédelmi törvény nyomán merültek fel. A döntés értelmében a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum kapta feladatul a park létrehozását és üzemeltetését. Az 1963. április 11-i megnyitón Borbándi János vezérőrnagy, politikai főcsoportf önök beszédében kiemelte a park kettős célját: „Elsődleges feladata a honvédelmi nevelés. Szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy itt lehetőség nyílik a jelenkor anyagának és haladó hagyományaink tárgyi emlékeinek szinte együttes bemutatására. A másik, nem kevésbé fontos cél az általános és középiskolákban folyó technikai ismeretek oktatásának szemléltetése." Ennek érdekében a néphadsereg régi fegyvereiből kabinet nyílt az épületben, az udvaron elhelyezték a múzeum birtokában levő második világháború utáni harceszközöket, amelyeket kiegészítettek — a hadsereg illetékes szerveinek segítségével és közreműködésével — a fegyveres erők haditechnikájának darabjaival. A kezdeményező szervek előmozdították a csoportos látogatásokat, majd a fővárosi általános és középiskolák számára tantervbe iktatták a látogatást, amelyet a kerületi KISZ-bizottságok és úttörőelnökségek szerveztek meg. Hamarosan a múzeumlátogató közönség is birtokba vette a parkot. Az érdeklődők száma nyáron megközelítette a múzeumlátogatókét. Nem sokkal később megkezdődött a vidéki haditechnikai parkok kialakítása is. A siker előmozdította a vándor Haditechnikai Park létrehozását. A minisztérium szakembereket, technikai berendezéseket, vasúti szerelvényt adott üzemeltetéséhez. 1964—1971 között 41 helységben mutatták be anyagát, amelyet filmvetítésekkel, vetélkedőkkel gazdagítottak. Az említett években — 1969-et kivéve — 324 500-an tekintették meg a bemutatókat. 1972 elején a vándor Haditechnikai Park működését beszüntették, mert erőteljesebb ütemben megkezdődött a vidéki haditechnikai parkok telepítése.