Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

VÁGÓ ERZSÉBET: A Magyar Királyi Nemesi Testőrség 1869. M. tiszti díszatillájának restaurálása

Vágó Erzsébet A MAGYAR KIRÁLYI NEMESI TESTŐRSÉG 1869. M. TISZTI DÍSZATILLÁJÁNAK RESTAURÁLÁSA A magyar testőrségek története három időszakra oszlik. Az első a Magyar Nemesi Testőrségé 1760—1850 között, a második a Magyar Királyi Nemesi Testőrségé 1867—1918 között, a harmadik a Magyar Királyi Darabont Testőrségé, mely 1904-től ugyancsak 1918-ig tartott.

1 A magyar nemesi testőrséget 1760-ban Mária Terézia alapította. Minden vármegye, a fenntartás költségeit fedezve, két nemesifjút javasolhatott a gárdába. A testőrség katonai alakulat volt, a szolgálati idő 5 év. 120 fős létszámmal indult, de ez állandóan változott. Létszámváltozásukat befolyásolták a sokrétű és szigorú katonai követelmények, nem utolsósorban az 1848-as szabadságharc eseménye is, amikor tömegesen álltak át a honvédseregbe.

2 A gárdának kétféle formaruhája volt: ünnepi és köznapi. Ünnepi formaruha: vörös nadrág; rókaprémmel, kettős ezüstgombbal és sújtassál, valamint rojtokkal, ezüstvarratokkal díszített dolmány és mente. Hozzátartozott az ezüstszegélyű zöld öv, sárga csizma, magyaros vörös föveg tollforgóval. Ünnepi kiegészítésük még a panyókán viselt tigrisbőr, a vállon átvetett széles, ezüstszegélyű, sárga csattal díszített katonai öv. A csaton a császári sas, mellén a magyar címerrel. Fegyverzetük karabély (ezt később megszüntették) és az ezüsttőr. Köznapi formaruha: vörös nadrág, fehér dolmány, fekete prémmel díszített, fehér gombos, ezüst és zöld selyemszálakból font kettős zsinórzatú fehér mente, zöld öv, tollforgós vörös föveg. A fehér, illetve a szürke lovakat moldvai módra ezüst cafrangok díszítették, az ezüstrojtos, zöld lótakarót dúsan hímzett császári sas ékesítette. A magyar nemesi testőrséget mint intézményt 1849. november 12-én kiadott császári rendelet szüntette meg létszámhiány miatt, de sokkal inkább politikai indítékok alapján. A magyar testőrségek második szakasza a kiegyezés után kezdődik. I. Ferenc József 1867. április 21-i dátummal értesítette Andrássy Gyula magyar miniszterelnököt, hogy legfelsőbb elhatározással a magyar nemesi testőrség újból felállításra kerül. 1 Hellenbronth K.: A magyar testőrségek névkönyve 1760—1918, Bp., 1939. 7—9. o. 2 Ballagi A.: A magyar királyi testőrségek története, Pest, 1872. 1—38., 294—401. o.