Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

mi óra kedvezően fejtette ki hatását a tanulók tudásszintjére. Tudásuk árnyaltabb, mélyebb lett, miután megismerkedtek a kor tárgyi emlékeivel, dokumentumaival. Az előkísérlet célja annak vizsgálata volt, hogy a fent leírt mód alkalmas-e a múzeumi óra hatásának kimutatására. Erre igennel felelhetünk — az önkontrollos és kontrollcsoportos modell jól bevált. Az élőkísérleti tervben felvetettük még a következő problémát: jók-e a feladatlap kérdései, a két osztály tanulói által adott válaszok alapján kimutatható-e a kiállításon való munka hatása. Az 1. feladatot (írd le röviden a polgári demokratikus forradalom győzelmétől a Tanácsköztársaság kikiáltásáig vezető utat!) egyértelműen jónak tartjuk. Mind a Bogdánfy, mind a pusztaszabolcsi iskola esetében a kísérleti osztályok eredménye sokkal jobb, mint a kontroliosztályoké. A minőségi elemzéskor kiderült, hogy a kiállításon is szereplő elemek (a KMP-ről, a Vörös Újság, a Vyx-jegyzék, a két párt egyesülése) a kísérleti osztályok tanulóinál gyakrabban szerepelnek, mint a kontroliosztályok tanulóinak dolgozataiban. A 2. feladatot (Jellemezd az antant és a Tanácsköztársaság viszonyát!) a Bogdánfy úti iskola kísérleti osztálya gyengébben, a pusztaszabolcsi iskola kísérleti osztálya viszont jobban oldotta meg, mint a párhuzamos kontrollosztályok. (Bogdánfy kísérleti — 4,72, kontroll — 5,17; Pusztaszabolcs kísérleti — 5,44, kontroll — 3,33.) A válaszokból az derült ki, hogy ez a feladat teljesen új nehézség elé állította a tanulókat. Valószínűleg az iskolában nem kellett még így összeszedniük mindazt, amit erről a kérdésről tudnak. Sokan csak annyit írtak: az antant és a Tanácsköztársaság viszonya rossz volt (vagy ellenséges volt). Csak egy dolgozatban találkoztunk a kiállítás közvetlen hatásával — a tanuló írt a csehszlovákoknak nyújtott olasz segítségről. (A kiállításon olasz fegyverek, egyenruha szerepel a csehszlovák hadsereget bemutató résznél.) Mivel a Bogdánfy úti iskola esetében a kísérleti és a kontrollosztályok teljesítménye közötti különbség nem nagy (0,55 pont), a pusztaszabolcsi iskola esetében viszont igen (2,11 pont), valószínű, hogy ennek a feladatnak a megoldásában a tanulók képessége volt a döntő, és a kiállításon való munka nem befolyásolta a teljesítmények alakulását. (Emlékszünk, hogy a pusztaszabolcsi kísérleti osztály jobb képességű tanulókból áll, mint a kontrollosztály. A Bogdánfy úti iskolánál pedig elenyésző a különbség. A félévi történelemjegyek átlaga a kontrollosztálynál 0,07-dal jobb. Ezt a feladatot a kontroliosztály jobban oldotta meg.) A fentieket tudomásul véve ezt a feladatot egy elkövetkező kísérletből elhagyjuk. A feladatlap 3. kérdése volt: Az internacionalizmusnak milyen megnyilvánulásával találkoztunk a Tanácsköztársaság idején ? A Bogdánfy úti iskolánál a kísérleti osztály oldotta meg jobban (kísérleti — 3,18, kontroll — 2,04). A pusztaszabolcsi iskolából a kísérleti és a kontrollosztály teljesen azonos 1,08 pontot ért el, ha a szakkörösök nélkül nézzük az eredményt, akkor a kontrollosztály pontszáma magasabb (kísérleti — 0,41, kontroll — 0,94). A 4. sz. melléklet (3., 4. almelléklet) megmutatja, hogy a pusztaszabolcsi tanulók közül nagyon sokan 0 pontot kaptak. Vagy nem válaszoltak, vagy teljesen félre-