Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

értelmezték a kérdést.

36 Többségük nem tudta, mit jelent maga az internacionalizmus fogalom. (Ez olyan tényező, amivel nem számoltunk. Nyolcadik osztályban már ismerniük kéne.) Úgy gondoljuk, ezek a tanulók tudják, hogy a magyar Vörös Hadseregben sok külföldi is harcolt, továbbá, hogy sok magyar, volt hadifogoly harcolt Szovjet-Oroszországban az intervenció éveiben. (A kísérleti osztály tanulóinak munkalapjai bizonyítják ezt.) Csak azt nem tudták, hogy ezek mind az internacionalizmus megnyilvánulásai. Elsősorban a Bogdánfy úti osztályok teljesítményének mennyiségi és minőségi elemzésekor tapasztaltak figyelembevételével ezt a kérdést jónak tartjuk a hatásvizsgálatra. A tanulói válaszokon ki lehet mutatni a múzeumi munka hatását. A 4. kérdést (Melyek voltak a vereség okai ?) a Bogdánfy úti iskolából a kísérleti osztály oldotta meg jobban, de nagyon csekély különbséggel (kísérleti —• 7,04, kontroll — 6,86). A pusztaszabolcsi osztályok közül a kontroliosztály eredménye jobb (kísérleti — 3,80, kontroll — 4,66). Tehát egyik esetében sem egyértelmű a kísérleti osztály jobb teljesítménye. Jobbnak látjuk — már terjedelmi okok miatt is —- egy elkövetkezendő kísérletből kihagyni. Az előkísérlet tapasztalatai alapján az a véleményünk, hogy kevesebb kérdéssel is megfelelően lehet vizsgálni a múzeumi óra hatását, ezenkívül a tanulók munkáját is megkönnyítjük.' Végül az 5. (attitűd) kérdésről szólunk. Ennek eredményeit a 4. sz. melléklet 1., 2., 3. és 4. almellékletéről leolvashatjuk. Előzetes elképzelésünk az volt, hogy lesz valami különbség a kísérleti és a kontroliosztályok tanulóinak válaszai között a Tanácsköztársaság jelentőségének megítélésében. Ám a táblázatokból kitűnik, hogy egyik osztályban sem okozott különösebb gondot a helyes válasz (c) kiválasztása, csak elvétve rontotta el néhány tanuló ezt a kérdést. Megállapíthatjuk, hogy az 5. kérdés ebben a megfogalmazásban teljesen alkalmatlan a múzeumi óra hatásának vizsgálatára. Dolgozatunkban a múzeumi órának a tanulók tudásszintjére gyakorolt hatása témában folytatott előkísérletről számoltunk be. S mint jeleztük, a terjedelmi korlátok miatt nem tudtunk teljes minőségi elemzést adni. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy a múzeumi órának a tanulók tudásszintjére gyakorolt hatását nem az egyetlen és legjelentősebb hatásnak tartjuk. Ennél sokkal fontosabb, hogy a különböző múzeumi foglalkozásokon legyen meg a lehetőség arra, hogy a tanulók hozzászokjanak a múzeumi környezethez, megismerjék a kiállítások kifejezési eszközeit, kialakuljon bennük a kiállítás mint műfaj által meghatározott értelmezési készségek sora. 36 Idézünk néhány tanulói választ a 3. sz. kérdésre (Az internacionalizmusnak milyen megnyilvánulásával találkoztunk a Tanácsköztársaság idején?). — D. Mihály a Bogdánfy úti iskola 8/b kísérleti osztályából (félévi tanulmányi átlaga 2,4, történelemosztályzat 2) ezt írja: „Ingyen kórház a gyerekek részére, ingyen mozi, színház, cirkusz, ingyen utazás a Balatonra, ingyen tüdőszanatórium, megnyíltak az iskolák, ingyen tanulás, eltörölték a testi fenyítést, kötelező a nyolc általános, a gyárakban megszűnt a gyerekmunka, magasabb órabér, nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés." Láthatóan a tanuló elsősorban az „ingyennel" azonosította az internacionalizmust. P. Judit a Bogdánfy úti iskola kontroliosztályából (félévi tanulmányi átlag 4,3, a történelemosztályzat 3) az intervenciót keveri az internacionalizmussal: „1919. a cseh és a román burzsoá támadást indított a Tanácsköztársaság ellen és Északon egyesülve akarták megtámadni, majd pedig Budapestet is elfoglalni. Ezt azonban, amikor a párt megtudta, országszerte toborzást indított a Vörös Hadseregbe. A támadást visszaverte, és még felszabadította a szlovák népet is." Szerencsére csak egy tanulónál fordult elő, hogy az internacionalizmust az ellenforradalommal azonosította.