Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

ténytől, hogy a kísérleti osztály jobb képességű tanulókból áll, mint a kontroliosztály. Láttuk, hogy a kísérleti osztály abszolút pontszámai két esetben magasabbak, mint a kontrollosztályé, egyszer azonosak vele. Ebből a tényből tehát nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy ez az eredmény egyértelműen a kiállításon való munka hatására alakult így. Számunkra az abszolút pontszámoknál fontosabbak a pontnövekedést (előfelmérő—felmérő) mutató adatok. A táblázatból látjuk, hogy a négy feladat közül háromnál a kísérleti osztály esetében nagyobb a növekedés. Ebből a tényből már megállapíthatjuk, hogy a pusztaszabolcsi iskola esetében is a kísérleti osztály teljesítményének ilyen arányú növekedése a múzeumi óra hatására következett be. A DOLGOZATOK MINŐSÉGI ELEMZÉSÉRŐL Egyetértve az Ágoston—Nagy—Orosz: Méréses módszerek ... c. idézett munkában írott mennyiségi és minőségi elemzésre vonatkozó véleménnyel,

34 a mennyiségi elemzés után elvégeztük a felmérő dolgozatok minőségi elemzését. Az egyes feladatok válaszelemeinek gyakoriságát vizsgáltuk a kísérleti és a kontroliosztályok teljesítményében.

35 Minden osztályban azoknak a tanulóknak a feladatmegoldásait vizsgáltuk, akik beletartoztak a következő három csoportba: a legjobban, a leggyengébben és az átlagosan teljesítőkébe. A kísérletben részt vevő két iskolánál a kísérleti és a kontroliosztályok azonos csoportjainak válaszaiban néztük meg a legfontosabb válaszelemek gyakoriságát. Jelen dolgozat terjedelmi korlátai miatt nem tudjuk a minőségi elemzést részletesen bemutatni (az sem lenne érdektelen, hogyan értelmezték a tanulók az egyes feladatokat), de a Bogdánfy úti iskoláról a minőségi elemzéshez készített táblázatokat az 5. sz. mellékletben közöljük. A táblázatokból láthatjuk, hogy a minőségi elemzés alátámasztja a mennyiségi elemzés által kapott adatokat. A kísérleti osztálynál a vizsgált válaszelemek többsége gyakrabban fordul elő, mint a kontrollosztálynál. (A pusztaszabolcsi iskola két osztálya által írt felmérő dolgozat minőségi elemzése is hasonló eredményeket hozott.) Az elemzéseket követően válaszolnunk kell az élőkísérleti tervben felvetett kérdésekre. A mennyiségi és a minőségi elemzés után bizonyítottnak vehetjük hipotézisünket a kísérletben részt vevő tanulókra nézve. A tananyagba bekapcsolt múzeu34 Ágoston—Nagy—Orosz az idézett munkájukban azt hangsúlyozzák, hogy a kvantitatív módszerek önmagukban sem nem objektívebbek, sem nem egzaktabbak, mint a kvalitatív módszerek. A kvantitatív vizsgálat más annyiban, hogy „elvonatkoztat a jelenség minden sajátosságától, és csak a jelenség vagy valamely tulajdonság számosságát tekinti." I. m. 16—17. o. Ám „a kvalitatív vizsgálat azokról a területekről sem szorul ki, ahol — mint például az eredmónyvizsgálatban — jól használhatók a kvantitatív eljárások."„...a kvantitástól a kvalitás elválaszthatatlan. Egyrészt azért, mert a kvantitatív elemzést általában a kvalitatív észlelés, a kvalitatív elemzés megelőzi, másrészt pedig azért, mert a mérést, a kvantitatív leírást — ha nem akarunk megrekedni az empíriánál — értelmeznünk kell: bele kell helyeznünk egy nagyobb összefüggésbe, rendszert, elméletet kell építenünk." I. m. 17—18. o. 35 Az elemzéshez az Eperjessy Géza és Szebenyi Péter idézett munkájában bemutatott módszert alkalmaztuk.