Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG C. FELADATLAP AZ ELŐKÍSÉRLET MÉRŐESZKÖZE Mindenekelőtt a feladatlapon szerepelnek a legfontosabb adatok: a tanuló neve, iskolája, osztálya, a megírás dátuma. Ez az értékelés szempontjából elengedhetetlen. A feladatlap öt kérdést, illetve feladatot tartalmaz. Ebből négy kifejtő, és csak az ötödik eldöntendő. Már a feladatlap készítése előtt is tisztában voltunk azzal, mennyivel könnyebb értékelni a tesztjellegű kérdéseket, feladatokat, mégis a kifejtő kérdéseket választottuk, mivel érdekelt bennünket, hogyan értelmezik, oldják meg a tanulók azokat a kérdéseket, amelyek megoldásához aktivizálniuk kell a témáról szerzett eddigi ismereteiket, és önállóan rendszerezve kell ezeket előadniuk. Felmerülhet, miért ezt a négy kérdést választottuk? Hiszen nagyon sok, a téma szempontjából igen fontos kérdés kimaradt. Például a Tanácsköztársaság politikai, gazdasági, szociális, kulturális intézkedéseire vonatkozóak. A kérdések megfogalmazásában az vezérelt, hogy mi a múzeumi órának a tanulók tudásszintjére gyakorolt hatását akartuk vizsgálni. Tehát olyan kérdéseket kellett összeállítani a tananyagból, amelyek tudását a múzeum kiállításán való munka erősítheti. (A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja c. kiállítás érthetően igen keveset foglalkozik a Tanácsköztársaság említett intézkedéseivel.) Ugyanakkor figyelni kellett arra, hogy a kontroliosztály tanulói is meg tudják válaszolni a feladatlap kérdéseit. Az 5. kérdés attitűd kérdés. Arra voltunk kíváncsiak, van-e különbség a kísérleti és a kontrollosztály tanulói között a Tanácsköztársaság jelentőségének megítélése tekintetében. Mielőtt a sokszorosított feladatlapot eljuttattuk volna az iskolába, megterveztük a lehetséges válaszokat is. Amikor az előfelmérő dolgozatok beérkeztek, tudatosan nem néztük meg a megoldásokat, hogy ne befolyásoljon bennünket a múzeumi óra vezetésében. Akkor láttunk hozzá a javításhoz, amikor a felmérő dolgozatok is beérkeztek. A feladatlapok javítása közben alakult ki az egységes pontozási rendszer. Előbb mind a négy osztály előfelmérő, majd felmérő dolgozatát kijavítottuk. Közben eldöntöttük, melyek azok a válaszelemek, amelyeket elfogadunk, és melyek azok, amelyeket nem. Azt is meghatároztuk, mennyi pont jár az egyes elemekért. A feladatlapok többszöri átnézése után került sor a pontozásra. 30 Pontozás közben tudatosan nem számítottuk ki egy-egy osztály átlagát, nehogy véletlenül is befolyásoljon bennünket a továbbiakban. A pontozási rendszerünk — amivel mind a négy osztálynak összesen 186 db dolgozatát egységesen, ugyanolyan mérce szerint értékeltük — szemléltetésére álljon itt példának B. Katalin (a Bogdánfy úti általános iskola 8/b kísérleti osztályának tanulója) felméréskor írt dolgozatának egy részlete, a tanulónak az 1. feladatra írt válasza. Emlékeztetőül, az 1. feladat így szól: írd le röviden a polgári demokratikus forradalom győzelmétől a Tanácsköztársaság kikiáltásáig vezető utat! 30 A pontozási rendszer kialakításában segítségünkre volt Eperjessy Géza ós Szebenyi Péter: A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése c. munkájukban bemutatott módszer. Bp., 1976.
