Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

,,1918. október 30.-áról 31-re győzött a forradalom (1 pont). Vezetője a munkásság volt (1 pont), ennek ellenére polgári kormány alakult (1 pont). Vezetője az október 25-én alakult Nemzeti Tanács lett (1 pont), élén Károlyi Mihállyal (1 pont). A kormány üldözte a kommunistákat, mert azok követeléseit nem akarta teljesíteni (téves ítélet: 1 pont levonás). 1918. november 3-án IV. Károly lemondott (1 pont), mert látta, hogy úgysem tudna hatalmon maradni. Ezután, mivel már országunk nem volt királyság, november 16-án kikiáltották a polgári köztársaságot (1 pont). Az egyre jobban szerveződő proletárok egy egységes pártba tömörültek, a KMP-be (1 pont), amely 1918. november 24-én alakult (1 pont). A kommunisták követeléseinek megfelelt a KMP programja. Vezetői voltak az Oroszországból hazatért hadifoglyok (1 pont): (Kun Béla) (1 pont); a baloldali szociáldemokraták (1 pont), (Rudas, Alpári, László) (2 pont — ha egynél több nevet ír); és a forradalmi szocialisták (1 pont), (Révai, Sallai, Korvin) (2 pont); a KMP lapja, a Vörös Újság 1918. december 7-én jelent meg (1 pont). Ez nagyban támogatta a KMP munkáját (1 pont). 1919. február 20-án a munkanélküliek egy békés tüntetést szerveztek munkanélküli segélyért (1 pont). A rendőrség hibájából a békés tüntetés verekedésbe ment át. Ezért a kommunistákat vonták felelősségre. A párt vezetőit letartóztatták (1 pont), és jól agyonverték őket. Károlyi intézkedésére átszállították őket a politikai részre, itt nem verték őket (1 pont). Továbbra is megjelent a Vörös Újság (1 pont). 1919. március 20-án (1 pont) Vyx francia tábornok (alezredes helyett) egy jegyzéket küldött a kormányhoz (1 pont), amelyben bizonyos területeket követelt (1 pont). Károlyi ezt sem megtagadni, sem teljesíteni nem merte (1 pont). Ebben a nehéz helyzetben adta át a hatalmat a Szociáldemokrata Pártnak (1 pont), ők azonban egyedül nem merték vállalni a felelősséget, és ellátogattak a börtönbe a KMP vezetőihez (1 pont). Megállapodtak, hogy a két párt MSZP (Magyar Szocialista Párt) néven egyesül (egyesülésért 1 pont, az új párt neve Magyarországi Szocialista Párt —- ezért 1 pont levonás), és a KMP programját fogadja el (1 pont). Program: Vegyük el a földet, gyárat az uraktól, és adjuk a nép kezébe (1 pont). Válasszunk tanácsokat (1 pont), kiáltsuk ki a Tanácsköztársaságot (1 pont). Kössünk szövetséget Szovjet-Oroszországgal (1 pont). Egyenjogúság a magyar és nem magyar lakosság között (1 pont). Fegyverezzük le a burzsoáziát (1 pont), fegyverezzük fel a munkásságot (1 pont). Ezután 1919. március 21-én Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot (1 pont)." Pontozási rendszerünk szemléltetése után vessük össze, milyen eredménnyel dolgoztak a kísérleti és a kontrollosztályok. A KÍSÉRLETI ÉS A KONTROLLOSZTÁLYOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MENNYISÉGI SZEMPONTBÓL A 4. sz. melléklet oldalain levő táblázatok a kísérleti és a kontroliosztályoknál az előfelmérő és a felmérő dolgozatok pontszámait vetik össze. A táblázatokból leolvashatjuk, hogy a Bogdánfy úti általános iskola 8/b kísérleti osztályának átlagpontszáma az elő felméréskor 19,04 pont, a felméréskor pedig 30,13 pont. Ha a szakkörösök nélkül számítjuk ki az eredményt, akkor 19 pontot kapunk az előfelmérés,