Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

zászlók mennyisége lényegesen meghaladja az előző századból fennmaradt zászlók számát, jóllehet 1805-től kezdve a használatban levő zászlók száma lényegesen lecsökkent.

62 A gyűjteményben szereplő XIX. századi zászlók zöme a következő három fajta zászló közé sorolható: 1. A császári-királyi (k. k.), 1889-től császári és királyi hadsereg (k. u. k.) magyar ezredeinek, illetve — 1867 után — közös ezredeinek zászlói. 2. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai zászlói. 3. Az 1867-es kiegyezés után felállított magyar királyi honvédség zászlói. A cs. kir. magyar, pontosabban a magyarországi kiegészítésű cs. kir. gyalogezredek, illetve huszárezredek zászlói — elsősorban a Habsburg-uralkodók címereinek változásait követve — a század folyamán több ízben is megváltoztak. E változások elindítója II. Ferenc (mint magyar király, illetve osztrák császár I. Ferenc) német-római császár volt. II. Ferenc , mivel a napóleoni háborúk előidézte változott erőviszonyok folytán kétségessé vált, hogy... a német-római császári címet meddig viselheti",

63 1804 ben felvette amellé az „osztrák császár" címet. Ezt szükségszerűen követte az 1804. november 4-i címerrendelet, amely háromféle címertípust, éspedig nagy-, közép- és kiscímert írt elő. Mivel bennünket zászlótörténeti szempontból csak a közép- és kiscímer érdekel — amint a későbbiek során látni fogjuk, a középcímert a gyalogsági, a kiscímert pedig a gyalogságinál kisebb méretű lovassági zászlókon alkalmazták —, a nagycímerrel nem foglalkozunk. Az 1804-es középcímerben — a német-római császári címnek megfelelően — továbbra is megmaradt a német-római császári fekete, kétfejű sas, jobb karmaiban karddal és jogarral, a balban országalmával; arany nimbusszal övezett, két feje fölött a Nagy Károly-féle német-római császári koronával; ugyanekkor a sas mellére helyezett arany pajzsba bekerült az osztrák császári kétfejű sas, mindkét fején királyi koronával, jobb karmaiban csak kardot, a balban pedig szintén országalmát tartva.

64 Az osztrák császári sas mellén szívpajzsban kapott helyet az új császári ház címere: vörös mezőben ezüst pólya (a vörös-fehérvörös, pólyás címer eddig az osztrák főhercegség címere volt). Az osztrák császári címer pajzsa fölé, az osztrák koronává nyilvánított II. Rudolf-féle házikorona került. A pajzsot az Aranygyapjas Rend lánca vette körül, a pajzs alsó részéről a Katonai Mária Terézia Rend jelvénye, legbelül pedig a Szent István Rend jelvénye lógott le. A nagyobbik, tehát a német-római sas szárnyain félkörívben helyezkedett el az osztrák birodalmat alkotó tíz ország, 62. Az Udvari Haditanács 1805. június 22-i rendelete a gyalogezredek, zászlóaljainál, illetve a lovasezredek osztályainál csupán egy-egy zászlót hagyott meg. 1808-ban a zászlóaljzászlókat megszüntettek, illetve ezredenként csupán két zászlót hagytak meg. Az ezred 1 — 3. zászlóaljáé lett a fehér ezredzászló, a 4. és 5. zászlóaljak pedig, amelyek háború esetén a törzsezreddel megegyező számú tartalékezred kereteit képezték, megtartottak egy-egy sárga zászlót. 1868-tól a lovasság nem használt zászlót. 63. Magyarország története 1790—184!). Egyetemi tankönyv, Budapest, 1957. 105. o. 64. A német-római császári sastól az osztrák császári sas csak annyiban különbözött, hogy két fejére koronát helyeztek és a fejeket nem övezte nimbusz.