Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

Esztergom megye meggypiros fecskefark alakú lovassági zászlójának

52 egyik oldalára a gyermek Jézust tartó Szűz Máriát, a másikra a magyar koronát Máriának felajánló Szent István alakját festették. A zászlót 1856-ban Esztergom megye küldte be a Nemzeti Múzeumba.

53 Heves vármegye fecskefark szabású, zöld selyem lovassági zászlójának

54 egyik oldalán Szűz Mária ábrázolás és „SANCTA MARIA PATRO HUNG" felirat, a másikon Magyarország koronás címere alatt Heves megye címere,

55 valamint (kiegészítve) ,,M(aria) T(eresia) R(egina) H(ungariae) COM(itatus) HEV(es)" felirat látható. Az ábrázolások és a feliratok festettek, akárcsak az eddig említett, valamennyi banderiális zászlón. A zászló a bécsi Heeresmuseum szerint az 1740—45-ös időszakból származik.

50 A Pest megyei nemesi felkelők részére a XVIII. század végén — talán 1797-ben — készített nyolc fecskefark szabású zászlót

57 is őriz a múzeum. A zöld selyemzászlók csak jelmondataikban térnek el egymástól, egyébként azonosak. Valamennyi zászló egyik oldalán egész alakos Szűz Mária ábrázolás és felette angyalfej látható. A zászlólapnak ezen az oldalán szerepelnek a már említett jelmondatok

58 is. A zászlók másik oldalára Magyarország és Pest megye címerét,

59 valamint ,,C PEST P. ET S." feliratot festették. Ugyancsak a XVIII. század végéről, vagy az 1800-as évek elejéről származik a Vas megyei insurgenseknek a gyűjteményben található egyik zászlója is.

60 A fehér selyemzászlólap három szabad szélét piros-fehér-zöld lángnyelvek szegélyezik. A zászló jobb oldalán Magyarországnak két angyal tartotta koronás címere és „FRANCISCO II. FELICTTER REGNANTE", valamint a „COMITATUS CASTRI FERREI" felirat látható. A zászló bal oldalára aranysugarakkal övezett, koronás Szűz Máriát festettek, baljában arany jogarral, jobbjában az országalmát tartó gyermek Jézussal. Ez a zászló egyik ritka bizonyítéka a piros-fehér-zöld, tehát a nemzetiszínű hadi zászló használatra irányuló — és már jóval 1848 előtt is létező — törekvések megvalósulásának. Ebben a francia forradalom kék-fehér-vörös trikolorjának hatását is feltételezhetjük.

61 Miután áttekintettük a Hadtörténeti Múzeum legjelentősebb XVIII. századi hadi zászlóit, lépjünk egy századdal tovább és ismerkedjünk meg — a teljesség igénye nélkül — a gyűjteménynek a XIX. századból származó részével. Ez 171 teljes zászlóból és 124 zászlószalagból áll, vagyis a XIX. századi 52. Hadt. Múz. zászlógyűjt. 0076/Z1. sz. 53. Magyar Nemzeti Múzeum, Kalauz... 216. o. 54. Hadt, Múz. zászlógyűjt. 0060/Z1. sz. 55. Heves megye címere: kék alapon ezüst mocsárban féllábon álló természetes színű gólya, csőrében zöld kígyó, felemelt jobb lábának karmaiban ezüst és kék szőlőfürtöket tart. 56. Übereinkommen zwischen der königlich — ungarischen Regierung und der österreichischen Bundesregierung betrefíend das ehemals k.n.k. Heeresmuseum, 16. o. 800. fsz. (Hadt. Múz. 1945 előtti irattár. Szn.) 57. Hadt. Múz. zászlógyűjt. 0145/Z1., 0328-0332/Z1., 0334-0335/Z1. sz. 58. Pl. Sub his Austriae; Sub Maria pro Maria; Qui sub hac pugnat feliciter pugnat stb. 59. Pest megye címere: kők pajzs, alsó részében zöld hármashalom, amelynek két szélső csúcsán kétfarkú arany •oroszlán áll, mellső lábaival országalmát és koronát tart. 60. Hadt. Múz. zászlógyűjt. 0114/Z1. sz. 61. A magyar színek katonai zászlókon való alkalmazásával 1743-45-ben találkozhatunk először.