Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ
17. kép. A ház Attila úti szárnya. A szerző felvétele, 2008 dagították-e a homlokzatok megjelenését (20. kép). Ezek a homlokzatok mind rendszerükben, mind részletformáikban jellegzetes, noha messze nem a leggazdagabb képviselői egy olyan tagolási módnak, amelynek számos példáját ismerjük a 19. század első két évtizedének budai építészetéből; az 1810-es tűzvész után épült vagy helyreállított tabáni házak jelentős részének ilyen fajta homlokzata volt. A falfelületekre kis kiülésű rétegeket: legtöbbnyire szögletes tükröket, falsávokat, táblákat sorolnak, úgy, hogy sokszor elvész e tagozatok értelmes szerkezetekre: falpillérekre, párkányokra, nyíláskeretekre utaló logikája. így lesz például a lizénából alul-felül fogazott függőleges tábla, illetve alakul a szemöldökpárkány mélyített tükrű vízszintes táblává, amelynek nincs kapcsolata az ablakkal és vízvető szerepe sincs. A homlokzat egésze ki-be lépegető falsávok és mezők gazdag szövevényévé válik. Ugyancsak nem ábrázolja tervlapunk a domborműves házjegyet, pedig ezt, akárcsak a kapu kőkeretét, ennek az építkezésnek a habarcsával helyezték be (21. kép). A szegmensíves záradékú kőkereten széles, lapos horonyt vezettek körbe, amelyet záradékában és kétoldalt egy-egy mélyített kazettában elhelyezett leveles rozettával is díszítettek. Talán máshonnan került ide, mert korábban faraghatták, mint amióta ez a ház áll. 61 A kőkeret és az emeleti ablak közé egyszerű szalagkeretbe ágyazott dombonnűves tábla menekülő szarvasba akaszkodó két vadászkutyát ábrázol (22. kép). Mestere valószínűleg azonos több más 1810-es években készült házjegy szobrászával, 62 de megnevezni nem tudjuk. A házjegy ismerete az 1810-es évek végétől mutatható ki, 63 azt is bizonyítva, hogy a szarvas az első évtizedekben (ahogyan ma ismét) arany színűre volt festve, mert ezután következetesen Arany Szarvas-házról (zum goldenen Hirsch, Kod zlatnog jelena) beszéltek. A jelenet kései források szerint arra emlékeztet, hogy a ház helyén Mátyás király vadászkastélya, más változatban Mátyás vadászainak laka állt volna, ismét más változat szerint Mátyás itt döfte volna le a királyi kertekből kiszökött szarvasbikát. 64 Nem tudni, hogy a házjegy indította-e el a helyi legendaképződést, vagy pedig maga is már létező legenda valamelyik változatára tett utalás.
