Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

letve Pest-Buda kultúrtörténete számontartandó személyiségeinek köréből; másrészt, mi súlyosabb, nyomdaigazgatásának utolsó húsz éve majd folyamatos háborúskodássá vált: beosztottja — és Kazinczy patronáltja — Bikfalvi Falka Sámuel rézmetsző és betűvéső sorozatos feljelentéseire 1819-től egyik vizsgálat a másik után folyt ellene. Végül mindannyiszor felmentették, de 1838-ban megunta a zaklatást (71 éves volt ekkor), betegszabadságra küldték, közben nyugdíjaztatását kérte, de mielőtt ez megtörtént volna, „címe hátrahagyása nélkül" eltűnt a városból.

51 Sághy felesége tekintélyes és „tősgyökeres" tabáni családból származott. Dédapja, Marco Desevics, 1718-ban költözött a Tabánba testvérével együtt. A Desevicsek római katolikus rácok voltak (!), ezért Marco egyik fia, Bemard Desevics (1699—1761) papucskészítő mester az 1725/26-os és az 1733/34-es évben a Szent Katalin-plébánia egyházgondnoka, az 1740-es években négyszer tabáni katolikus bíró és hosszú időn át katolikus bírósági ülnök lehetett; testvére, Antal pedig a vízivárosi ferences kolostor szerzeteseként a tabáni Szent Katalin-templom plébánosa. így szerezhetett már apjuk egy telket az 1720-as évek végén a tabáni plébániatemplomhoz tartozó területből az új (azaz a mai) hajó felépítésére pénzt előteremtendő kimért és kizárólag római katolikusoknak eladott telkek közül a Haubtstrasse nyugati oldalán (azaz a mai Döbrentei utca páratlan számozású oldalán). Ehhez a család további két generációja a következő több, mint harminc év alatt még négy szomszédos keskeny telket csatolva kialakította a Fő utca és a Templom köz (ma: Döbrentei utca — Hegedűs köz) sarkán a mai Döbrentei utca 15. számú ház telkét. Az ezen álló házban lakott már Bemard is, aki egyetlen gyermekét magyar nemeshez: Kubányi Gáborhoz (f 1787) adta férjhez.

54 A Desevics-lány (f 1811) közel harminc évvel élte túl férjét, két gyermekük közül a Desevics-házat a fiú: Kubányi János, a sarki Glacis-telken állót a lány: Sághyné, Kubányi Katalin örökölte. A fiú két évvel élte túl édesanyját, gyermektelen halála után (1814 májusában) a Desevics-ház is Sághyék tulajdonába került.

55 Ok azonban mindvégig fönn laktak a várban, abban az ötszobás szolgálati lakásban, amelyet az Egyetemi Nyomda épületében (ma: Hess András tér 4.) biztosítottak számukra.

5

'

1 A család a mai déli pályaudvar helyén fekvő, akkor még beépítetlen területen 1819-ben tekintélyes nyári lakot, „villát" is emeltetett magának.

57 Sághy mindkét tabáni házat szinte azonnal megszerzése után bővíttette és átépíttette. Még részben sem saját lakásukul tehát, hanem a Desevics-örökség jó befektetésének szándékával. Mindkettőt bérházzá alakították: az adott alapterületen a lehető legjobb helykihasználással helyeztek el különböző méretű és színvonalú lakásokból a lehető legtöbbet. * A ház Sághy anyósa részéről történt birtokbavételének napja és ennek telekkönyvi bejegyzése közé esett az 1810. szeptember 5-i nagy tabáni tűzvész. A fél városrészt elpusztító csapás nem tett komoly kárt a ház falazataiban, de valószínűleg leégett a teljes tetőszerkezet és kiégett a lakások és üzlet-műhelyek berendezése és felszerelése.

58 A félelmetes tűzvész megismétlődésének megakadályozása érdekében nem csupán az új „demarkációs vonal" kitűzése és ezzel összefüggésben a Glacis-telkek jogi helyzetének rendezése indult meg, hanem József nádor elrendelte azt is, hogy a budai magánépítkezések engedélyezésére és ellenőrzésére szabályzatot dolgozzanak ki, és állítsanak föl egy építési