Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

állóként feltüntetett épületrészekkel (már a Váralja utcai szárny még nem tárgyalt bővítését is adottnak véve), az egyetlen talány, hogy az összeírok a ház első emeletén egy, „a második emeleten" pedig két raktárhelyiséget (? dispensaé) is listáztak. Az első emeleti raktár nyilván azonos házunk e részének közfalakkal osztatlan nagy helyiségével, második emelete ellenben a háznak ma nincs, és soha nem is volt. A dispensa szónak a magyarországi latinság szótára csupán „éléskamra" jelentését ismeri,

40 itt azonban bizonyosan másról van szó. Egyrészt mert az éléskamrákat az 1805-ös összeírásban külön rovatba jegyezték (earnerae), másrészt mert az egész Tabánban, szemben a nagyjából 1700 földszinti és 350 emeleti, valamint mindösszesen 7 második emeleti lakószobával; 8 földszinti, 12 első emeleti és 2 második emeleti dispensât írtak össze — második emeletiből tehát az egész Tabánban csupán a házunkban található kettőt. Az egyáltalán nem szokványos kialakítás értelmezésére két lehetőség kínálkozik — egyik sem valódi második emelet. Lehetett a tobak- (és általában a tímár-) házak legfeltűnőbb ismertetőjegye, a „cúgos", azaz szárítópadlás, amelyen a bőröket és a cserzéshez használt szömörce-leveleket tárolták, szárították. Ez lényegében a tetőszerkezet megemelésétjelenti körben vagy oldaloromfalas formában. így a tető alatt a padláson szabadon járt a levegő; jobb változatban e sávba zsalugáter-sort helyeztek el, így a zsaluk leveleinek állásával szabályozható volt a beáramló levegő mennyisége.

41 Három ilyen zsalus-lamellás bőrszárító-padlásos emeletes házról még a 19. század végén is készültek fényképfelvételek Buda külvárosaiban (10. kép), de mára egyik sincs meg.

42 A másik lehetőség — és itt talán inkább erről lehetett szó — egy olyan a szentendrei szerb kereskedőházak néhány fennmaradt példáján ismert félpadlástéri vagy padlástéri nagy raktár, ahol az árut csigával felhúzva mozgatták az oromfal beemelő-ablakán/ablakain át, a házon belül pedig ugyanezzel a módszerrel az egymáshoz képest éppen ezért elcsúsztatott födémszintű raktárterek között.

43 Emellett szól, hogy az összeírok több szintet jegyzetek föl, mint amennyi átfutó épített födémekkel lehetséges lett volna.

44 Azonban azt sem zárhatjuk ki teljesen, hogy a ház e részére valóban készült ekkor második emelet — fából, és ez nyomtalanul megsemmisült az 1810-es tűzvészben. Akár így, akár úgy, a raktárak árumozgatásra alkalmas oromfala a szomszédos Osztoics-lakóház telkére nézett, és onnan volt használható. A normál méretű kapualjnak ebben a periódusban történt kialakítását is az magyarázhatja, hogy a szekérforgalom nagy részét a szomszédteleknek az akkoriban a mai Attila út felől még beépítetlen részére terhelték.

45 Arra, hogy a bővítmény kezdetben külső megjelenésében sem alkotott egységes tömböt a korábbi házzal, ma már semmi sem utal, a falkutatás eredményei közül pedig csupán a homlokzati faltagolás kialakításának hiánya megépültekor. * A Váralja utcai szárnyon az első házat a mai Váralja utcai házvégtől számított 5. ablak bal oldaláig toldották meg. Ott a ház teljes magasságában kibontottuk az épület beforduló, szépen és túlnyomórészt kövekből rakott sarkát, és maga az egykori vastag házvégfal is megvan (tengelye jelentősen eltér a többi mai válaszfalétól, azaz nem derékszögben, hanem tompaszögben áll a homlokzati falra.) (9. kép, vö. a 8. képpel.) A vegyes falú, de túlnyomórészt kőből épült toldalék falazásmódja nagyon hasonló az