Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

14. kép. A ház a Szarvas tér felől az 1930-as években. BTM, Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény, 10.881/6-9 Heh vorgefundene Kirschner Waarerí), hol árukészletnek ( Waarenlager) nevezik, az utóbbi kifejezésnek áruraktár értelme is van. A raktárépület biztosan nem volt Gabrilovicsé, de az egész ügy és a megnevezés fényt vet arra, hogy Johann Osztoics nyilván nem a bőrkikészítést magát költöztette át halála előtt az Ördög-árokhoz közeli, tehát a mesterség űzéséhez szükséges vízzel ellátott nagy törzstelkéről a víztelen Glacis-telekre, hanem tobakipara üzleti-kereskedelmi részét. Amit a saroktelekre épített és hamarosan Gabrilovicsra bízott, nem a vízigényes és meglehetősen piszkos-büdös tobak-ipar űzésére alkalmas műhely volt tehát, hanem a telek forgalmi és így kereskedelmi szempontból kedvező adottságait kihasználó bolt értelmű Gewölbe és a nagy ámkészletek elhelyezésére alkalmas raktár. A legjobb minőségű tobak-áru, azaz a kész kordovány vagy szattyán kötege (azaz tíz bőr) 5—12 forintba került, azaz legkevesebb 200 köteg bőr elhelyezésére alkalmas térrel kell számolnunk — ez indokolja a fönt leírt helyiségeknek a tabáni polgári építészet körében bízvást rendkívülinek nevezhető kiterjedését. Készült egy összeírás 1805-ben a Budára összehívandó országgyűlés résztvevőinek beszálásolásához.

w Az egész Budán, házanként kitöltött nyomtatvány rubrikái funkciókat neveznek meg, és az összeírás célját tekintve érthetően, a fő hangsúlyt a lakóhelyiségekre fektették, ezeket gondosan differenciálva; sokkal kevésbé részletezték vagy kihagyták azonban a gazdasági célú épületrészeket. Mindazon lakóhelyiségek, pincék stb., amelyeket házunkban ekkor feljegyeztek, maradéktalanul egyeztethetők az 181 l-es építési terveken már