Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, 1929

Burchard az 1930-as években aztán Pekingben telepedett le, s a pekingi műkereskedelemnek is meghatározó egyénisége lett. A műkereskedők megnövekedett szerepét jelezte, hogy rangos kiállításokon mutatták be anyagaikat.

9 Elég pusztán a két világháború közötti európai kínai műgyűjtés történet legrangosabb eseményét, az 1935—36 telén Londonban megrendezett Kínai Művészeti Kiállítást megemlíteni. Első alkalommal érkeztek Kínából, a császári gyűjteményből is tárgyak erre a kiállításra.

10 A londoni Burlington House-ban megrendezett kiállítás" létrejötte az Oriental Ceramic Society tagjainak érdeme volt, de a kiállításon minden jelentős gyűjtő és gyűjtemény részt vett Amerikától Japánig. Ez a kiállítás foglalta össze a Nyugat kínai művészetről megszerzett tudását, és a kezdetektől a 18. század végéig mutatta be a kínai művészet jeles darabjait, érvényre juttatva a kínai művészetszemléletet fő szempontjait. Jelentős teret szentelt az ókori bronz szertartási edényeknek, a korai kerámiáknak és a festészeti anyagnak. KELET-ÁZSIAI MÚZEUM BUDAPESTEN ÉS KELET IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Az első világháború után, 1919-ben „Hopp Ferenc végrendeleti leg a magyar államra hagyta több mint 4000 darabból álló,

12 nagyértékű keletázsiai művészeti gyűjteményét, melynek elhelyezésére még életében az államnak ajándékozta a VI. Andrássy út 103. sz. alatti villáját is, mindössze azt kötve ki, hogy e gyűjtemény az állam tulajdonában levő egyéb keletázsiai műtárgyakkal egyesítve külön múzeumot alkosson, mely az ő nevét viselje. így létesült a Hopp Ferenc-féle Keletázsiai Művészeti Múzeum, mely a Szépművészeti Múzeummal közös igazgatás alatt egyesíttetett."

n A múzeum első igazgatója és a gyűjtemény rendezője Felvinczi Takács Zoltán (1880—1964) lett, aki már az 1910-es évektől kezdve tanácsaival segítette Hopp gyűjteményének bővítését. 1914-ben a Magyar Iparművészet hasábjain ismertette is Hopp gyűjteményét.

14 Felvinczi a történeti szempontú gyűjteménygyarapítást tűzte ki célul, hiszen Hopp gyűjteménye „...voltaképen nem is egy múzeum, hanem egy múzeum alapvetése volt. A Távol Kelet művészetének több nagy területe hiányzott még az ő gyűjteményéből...." - írta a kezdetekre emlékezve 1939-ben.'

5 Felvinczi Takács kínai művészeti tájékozódása a német és angol irodalom valamint a német és angol műgyűjtemények nyomán alakult ki. Különösen nagy hatással volt rá Otto Kümmel (1874—1952) és Albert von LeCoq (1860—1930). Kümmel a berlini keleti múzeum első igazgatójaként a gyűjteményezés esztétikai szempontjaira irányította Felvinczi Takács figyelmét. Kümmel nyomán formálódott az a törekvése, hogy a budapesti keleti múzeumnak is legyen egy sajátos arculatot adó gyűjteményrésze. Kümmel Berlinben a korai kínai bronzokban jelölte ki a gyűjtendő anyagot,"' Felvinczi Takács Zoltán pedig — magyar kapcsolódási pontjai miatt — az Ordosz-vidék, a Sárga folyó nagy kanyamlata és a Nagy Fal által körbezárt terület bronzművességében, a Kína határán fekvő, nomádok lakta terület, számos kínai hatást is magába olvasztó ókori kisbronz anyagában találta meg e tárgycsoportot. LeCoq, a német Turfán-expedíciók

17 egyik vezetőjeként a buddhista művészet, a Selyemút régészeti emlékeire és annak művészeti kölcsönhatásaira irányította figyelmét. Felvinczi 1924-ben LeCoq ajánlólevelével jutott el Londonba, ahol megismerkedett a 20-