Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, 1929

Felvinczi Takács Zoltán, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum első igazgatója lességéről, amely megállapította, hogy a mitikus kezdetek leírása a Han-kor konfuciánus írástudóinak alkotása. Ezzel megkérdőjeleződött az időszámítás előtti két évezred dinasztikus történelme: a Xia-, a Shang- és a Zhou-dinasztiák történetének léte. Kína a gyökereit, a legfontosabb viszonyítási pontját látszott elveszíteni. A régészet lehetett az egyedüli tudomány, amely ebben a kérdésben eligazítást kínált. Óriási figyelem övezte ezért az Anyang melletti késő shang-kori főváros Yinxu közelében folyó ásatásokat. 1928ban a kínai Tudományos Akadémia régészeti osztályt hozott létre, hogy az ásatásokat vezesse és a feltárt anyagot feldolgozza. Az 1928—1937 között folyó ásatásokon dolgoztak először képzett kínai régészek, s a feltárások egyértelmű sikere volt a kínai régészeti kronológia felállítása: a Yangshao-, a Longshan- és a Shang-kultúra elkülönítése. Az ásatások eredményei alapján újraírt kínai történelemben régészeti anyag igazolta a Shang-dinasztia (ie. 17—11. sz.) létét, és kirajzolódott a Shang-kor előtti történelem képe is. Az 1920-as évekre a vasútépítés lendülete Kína belső tartományait is elérte. A régészeti feltárások anyaga könnyen szállíthatóvá vált. Új tárgycsoportok jelentek meg az európai kínai gyűjteményekben: a kínai régészeti anyag — sírkerámiák, ókori bronzedények, ókori jade tárgyak — alkották a rangos nyugati gyűjtemények magját. Különös figyelemmel kezdték gyűjteni a császári gyűjteménybe tartozó darabokat. Kiemelt szerepet kaptak a kínai kerámiaművesség fénykorából, a Song-korból (i. sz. 10—13. század) származó kerámiák. A hatalmas tárgyanyag megismerésének egyik forrásaként a kínai szövegek fordítása kínálkozott. Lassan nyilvánvalóvá váltak a kínai művészetesztétika alapvonásai: a kalligráfia és a festészet primátusa, a szertartási bronztárgyak kiemelt helye, s a császári gyűjtemény fontossága. A kínai tárgyak vizsgálatában megjelent a funkció fogalma, s a tárgytípusok csoportosítása, rendszerezése vált elmélyültebb megismerésük útjává. Az európai kínai gyűjtemények meghatározó anyagát alkották a buddhista művészet emlékei. A századforduló óta jelen voltak a kínai gyűjteményekben, és a Selyemút menti oázisvárosok régészeti leletei mellett a két világháború között az észak-kínai buddhista barlangtemplomok anyaga is jelentős számban jelent meg a nyugati gyűjteményekben. A két világháború között Európában és az Egyesült Államokban hatalmas tekintélyt vívott ki magának a kínai művészet emlékanyaga. Kínát a távol-keleti művészet bölcsőjének nevezték, hatását a görög művészetéhez hasonlították.

3 Művészetének megismerése nemcsak a keleti művészet történetének kronológiáját vázolta fel, hanem az egyes távolkeleti területek művészetének összefüggéseire is fényt vetett. A kínai gyűjtemények anyagában a korai történeti dinasztiák tárgy any aga vált meghatározóvá. Olyan tárgy-