Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK
V/2. NEMZETI TRADÍCIÓN ALIZMU S A második kategóriába sorolható a neoreneszánsz Hunyadi Mátyás terem díszítése. Az itt jelentkező nemzeti tradícionalizmus leglátványosabb előzménye a millenniumi kiállítás Történelmi Főcsoportja volt. Ebben az együttesben merült fel először a három történelmi korszaknak, az Árpád-ház, a Hunyadiak és a Habsburgok korának kiemelése. Az Alpár Ignác által tervezett Történeti Főcsoportban Szent István időszakát egy román kolostor, a Hunyadiakét a gótikus Vajdahuny ad vár, a Habsburgokét pedig egy Fischer von Erlach stílusában megtervezett ún. reneszánsz traktus reprezentálta. 45 Hauszmannra minden bizonnyal hatott ez az épület, de a budavári palota Hunyadi Mátyás terme éppen az által kelt figyelmet, hogy Mátyás korát nem gótikus, hanem egy reneszánsz teremmel jelenítette meg. Ez a korszakban egyáltalán nem volt kézenfekvő. A Mátyás templom frissen restaurált Mátyás-tornya, a kolozsvári, ugyancsak akkoriban restaurált és múzeumként berendezett Mátyás-ház, a vajdahunyadi úgyszintén nemrég restaurált Hunyadi-vár egyaránt gótikus stílust indokoltak volna. Henszlmann Imre 1861-ben az akadémia épületének stílusvitájában még úgy érvelt, hogy a gótika úgymond kéz a kézben járt történelmünk kimagasló korszakaival, és többek között Mátyás is ebben a stílusban építette budai palotáját. 46 Ráadásul a királyi palota építése közben feltárt gótikus nagycsarnokot Mátyás lovagtermeként azonosította a régész és művészettörténész szakma, és 1897-ben még ennek a rekonstrukciója volt előirányozva. 47 Ám Hauszmann végül mégsem gótikus, hanem reneszánsz termet készített. A főépítész saját meghatározása szerint a termet annak a Benedetto da Maianónak a korai reneszánsz stílusában alkotta meg, aki Vasari ismert elbeszélése szerint Mátyásnak intarziás díszítésű ládát készített és részt vett a budai palota belső dekorációjában. A terem berendezésében, falburkolatán azonban nem látunk olyan elemeket, amelyek Benedetto da Maiano oeuvre-jéből ismertek lennének. Ellenben az erdélyi cinquecento emlékek, amelyek műemléki kutatása és muzealizálása éppen az 1890-es években kezdődött 48 erős hatást gyakoroltak a Hauszmann-iroda tervezőire. Elsősorban a kolozsvári főtéri ún. Báthory vagy Wolphard-Kakas-ház kőfaragványai relevánsak szempontunkból, mivel ezek kőfaragómesterének tulajdonította az akkori kutatás a gyulafehérvári Hunyadi-síremlék restaurálását, amelyben a 16. századi mester tudatosan igyekezett volna a 15. század stílusában dolgozni. Mármost éppen ezt az eljárást tapasztaljuk a budai Hunyadi Mátyás terem kialakításánál: tudatos „quatrocentizálást". Györgyi Géza, akinek minden bizonnyal a legtöbb szerepe volt a terem tervezésében, a falburkolat, valamint — és mindenekelőtt — az ajtókeretek és párkányok megtervezésekor a 16. századi, ismert emlékek motívumait tudatosan quatrocentizálta és egyúttal elegánsabbá is tette azokat azáltal, hogy plaszticitásukat csökkentette, arányaikat megnyújtotta. (II—12. képek) A Hunyadi Mátyás teremben megnyilvánuló felfogás irodalmi lecsapódását, illetve kifejeződését tapasztaljuk Csányi Károlynak az itáliai művészet magyarországi hatásáról mintegy tíz évvel később kiadott művében. 49 Csányi a kolozsvári Wolphard-ház reneszánsz töredékeit és ajtókereteit, mint a korai reneszánsz szellem magyarországi változatának reprezentánsait publikálta, amelyet a magyar mesterek az itáliaiaktól tanultak el. Hauszmann, aki elkötelezettje volt a reneszánsz stílusnak, a Hunyadi Mátyás-terem esetében tudatosan teremtett kiindulópontot egy nemzeti építészeti hagyománynak, azáltal,
