Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

11. A Hunyadi-terem részlete. Magyar Iparművészet, 1903. hogy hazai reneszánsz emlékek formáit a nagy reneszánsz építész, Benedetto da Maiano nevével kapcsolta össze: „És ha Mátyás idejében megnyíltak kapuink az olasz renaissance művészet befogadására: a most épülő királyi vár jelezze kezdetét egy magyar renaissancenak, azon magyar művészetnek, melynek alig 30 éves múltjában legelső és leghatalmasabb pártfogója ő felsége apostoli királyunk, kinek áldásos és bölcs uralkodása alatt művészetünk és iparunk oly fejlődésnek indult, hogy fejedelmi otthonát azzal ékesíthetjük. "

50 Hauszmann ugyanazt akarta, mint Schickedanz Albert a Műcsarnok előcsarnoka esetében, amely a Bakócz-kápolna átirata: hazai anyagból kiindulva az európai kvalitást biztosítani.

51 A kolozsvári emlékek jó részét Pákei Lajos a Hauszmann-, majd Hansentanítvány építész,

52 Kolozsvár főépítésze, majd az ottani Ferenc József Iparmúzeum igazgatója az 1890-es években lerajzolta, néhányat saját kolozsvári, Majális utcai háza falában helyezett el. Pákei minden bizonnyal kapcsolatban állt Hauszmannnal, hiszen ő tervezte annak a kolozsvári Mátyás-szobornak a talapzatát, amelynek kicsinyített mása jóllehet egészen más talapzaton — két évvel a kolozsvári szoboravatást követően bekerült a Hunyadi Mátyás terembe és amelynek javára a budavári palota építésvezetősége adakozott.

53 A Mátyás-emlékmű Kolozsvárott politikailag kétszeresen is kényes alkotás 12. A ajtókeret a kolozsvári Wolphard-házból. Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragómihelyek, XVI. század, Budapest, 1985 nyomán.