Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

alkalmazását.

36 (7. kép) A terem berendezése, a magyar diófából készített falburkolat, az északi oldalon a középtengelybe állított kandallóépítmény, a csillár és a bútorzat dekorációja jól beilleszthető a kortárs német neoromán enteriőrök stílusvilágába. Közeli analógiaként megnevezhető a Heinrich Sauermann flensburgi bútorgyáros által ugyancsak a párizsi 1900-as világkiállításon bemutatott „alsó-német" szoba.

37 (8. kép) A hauszmanni teremben nincsenek keleties, vagy honfoglalás kori motívumok, amelyek ekkoriban, a recens ásatások nyomán egyre inkább teret nyertek a képző- és iparművészeti alkotások dekorációs forrásaként. A terem díszítésének ikonográfiája is kifejezi a történetfelfogások különbségét. Kecskeméten pl. Székely Bertalan a honfoglaló magyar vezérek vérszerződését ábrázolta a közgyűlési teremben I. Ferenc József koronázási jelenetével átellenben, és a falakon olyan, a függetlenségi párti történetfelfogás által preferált személyeket is ábrázolt, akik a budai királyi palota berendezésében egyáltalán nem jelentek meg (Thököly Imre, Bethlen Gabor, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István). A kecskeméti városháza Rathausmannjának szerepében pedig Árpád vezérfigurája kapott helyett.

3

* 7. A Szent István-terem kandallója. Magyar Iparművészet, 1900, 96. 9. Stukkómotívumok a budavári palota Hauszmann-féle átépítéséből (tervező: Györgyi Géza).