Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

V. HAUSZMANN VÁLASZA A „MAGYAR STILUS"KIHÍVÁSÁRA Hauszmann politikailag és művészileg is ellenfele volt a Lechner nevével fémjelzett ún. „magyar stílus"-nak. A királyi palota Hauszmann-féle dekorációjában a magyar stílus háromféle értelmezése különíthető el: 1. magyaros historizmus: a nemzetközi történeti stílusok beoltása magyaros motívumokkal 2. nemzeti tradicionalizmus: magyarországi történeti emlékeken megjelenő történeti motívumok hasznosítása 3. népies virágmotívumokkal „honosított" Jugendstil V/l. MAGYAROS HISTORIZMUS Hauszmann a Budavári Palotáról kiadott minden könyvében és cikkében külön bekezdéseket szentel azon nézetének, mely szerint magyar stílus nincsen, csak magyar ornamentika van, amelyet nemesített alakban a magyaros hatás elérésére hasznosítani lehet.

39 „A magyar ornamentikát eddigelé kiváltképp csak a textil-iparban, hímzéseken, vagy mint festett díszítményt használták, ama bizonyos naivitással és rikító színezéssel, amint az a népnél előfordul. Ily alakban alkalmazva lehet eredeti, de előkelő nem lesz. Megkíséreltük tehát a magyar díszítő motívumokat dombormű alakban értékesíteni, úgyszólván szalonképessé tenni és a királyi vár termeinek ékesítésére felhasználni. A kísérlet, mely eleinte csak kisebb keretben mozgott, annyira sikerült, hogy felbátorított a legelőkelőbb termek fal- és fódémdíszítéseinél való alkalmazására. így egészen új és magyar jelleget érhettünk el, mely felszabadít bennünket a már unalomig variált akanthus, kymathion és egyéb görög alakok használatától. "Ezt a törekvést elsősorban a Györgyi Géza által tervezett stukkódíszeken és használati eszközökön, (étkészlet, porcelánszervíz, kandallóellenző stb.) látjuk. (9—10. képek) A Szent István terem dekorációjában is tetten érhető e stílustörekvés (pl. a Haas Fülöp és fiai cég által gyártott falburkoló kárpit, amelynek egy darabja fennmaradt az Ipannűvészeti Múzeum gyűjteményében.) A budavári palota főépítésze komolyan szembenézett az ornamens-problémával.

40 Az általa képviselt stílusirány elért eredményeit, a stukkódíszes mennyezetdekorációk részleteit, ahhoz hasonló montázsszerü képtáblákon publikálta, ahogyan a 19. század második felében a nagyszámú ornamens mintakönyvekben és mintalapokon tették közzé az eredeti mű teljességéből kiragadott textil- és kerámiamotívumokat.

41 Hauszmann mlajdonképpen a historizmus tipikus módszerével közelített a „nemzeti stílus" problémájához. Az ornamentika olyan szabad keverékét állította elő, amely összességében mégis valamelyik történeti stílus hatását keltette. Pontosan úgy gondolkodott erről és járt el a Zsolnay kerámiák felhasználásában, ahogyan Steindl Imre tette a Parlament épületénél. Steindl 1899-es akadémiai székfoglalójában szinte szóról szóra a hauszmannival azonos, nemzeti historizmus-felfogást fejtett ki.

42 „Építészeink ifjabb generatiója az újabb időkben az ind-arabs formákat óhajtják magyaros irányban alakítani. Ezek is azonban mind a kezdet nehézségeivel küzdenek s a teljes siker talán csak hosszabb fáradságos tanulmányozás után érhető el. Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló