Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

IV. A SZENT ISTVÁN-TEREM BERENDEZÉSE Egy majolikaburkolattal díszített terem létrehozását Zsolnay Vilmos felségfolyamodványa javasolta 1897-ben.

30 Hauszmann-nak, Zsolnay indítványa mögött Lechner Ödön esetleges bevonását sejtve

31

, sikerült elérnie, hogy a terem terveinek elkészítését ne a gyárosra bízzák, hanem az építésvezetőségre.

32 Hauszmann szerint, ha Zsolnay maga tervezné a magyar stylű szobát „...ez megbontana egy bizonyos egyöntetűséget és harmóniát". Hauszmann nem hasznosította a Zsolnay gyárban akkor már több mint egy évtizede kifejlesztett keleties ornamentikát és nem alkalmazott olyan magyaros motívumokat, amelyek, az elsősorban Huszka József nevéhez köthető, akkoriban széles körben elterjedt ornamenselméletek szerint a magyarság keleti, turáni eredetét igazolták és szemléltették volna.

33 Hauszmann azt is kivédte, hogy a déli várkertben felépített parasztházban megjelenjen a Huszka József-féle magyaros ornamentika. Ebben is csak egy kályha elkészítésére korlátozta a Zsolnay-gyár szerepét.

34 Hauszmann a Millennium körüli években elterjedt, a magyarság és ornamentikája keleti eredetéről szóló nézeteket

35 nem engedte érvényesülni a Szent István-terem díszítésében. Már maga az anyaghasználat jelezte Hauszmann ítéletét az akkoriban Lechner által vallott teóriáról, mely szerint az Alföldön, a „nemzet bölcsőjében" található agyag lenne a sajátos, nemzeti anyaga a magyar népi ornamentikának. A Szent István-teremben a Roskovicsképek hármas karéjú fa keretei közé szorította és a kandalló felületére korlátozta a kerámia 8. Heinrich Sauermann: Alsó-német szoba. Flensburg, Városi Múzeum