Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON

nagy sorozat számos új jelenetet vonultat fel: A pozsonyi csata (1683. júl. 29.); Bécs felszabadítása (döntő győzelem: 1683. szept. 3.); Bécs felszabadítása

49

; A petronelli csata és Bécs megerősítésé'

0

; A párkányi csata (1683. okt. 9.); Esztergom visszafoglalása (1683. okt. 26.); Vác visszafoglalása (1684. jún. 27.); A szentendrei csata (1684. júl. 10.); A török felmentő sereg legyőzése Érdnél az 1684-es budai ostrom során (1684. júl. 22.)

51

; Érsekújvár felszabadítása (1685. aug. 16.); A budai vár török védői meghódolnak Lotharingiai Károly előtt

2

; Szeged visszafoglalása, 1686 (\6c]6. okt. 21.); A nagyharsányi csata, 1687 (1687. aug. 12.); Zsákmányolás a nagyharsányi csata után, 1687 (1687. aug. 12.); Ütközet az eszéki híd mellett, /657(1687. okt. 5.). Az eredetileg Nancyban levő sorozat 18 kárpitját ma a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik.

53 Innen került a fennmaradó két kárpit, a Lotharingiai V. Károly herceg legyőzi a Buda török védőinek megsegítésére érkező török sereget, és a Lotharingiai Károly diadalmenete Buda várába 1686-ban a budai királyi palotába, ahonnan a II. Világháború végén tűntek el.

54 A második sorozat első kartonját, A budai vár védői meghódolnak Lotharingai Károly előtt, 1686 című kárpitét, a Párizsból Nancyba hívott Jean Baptiste Dump készítette 1708-ban. O azonban 37 évesen hirtelen meghalt,

55 és halála után Lipót herceg JeanBaptiste Martint (1659 k.—1735) hívta meg hogy folytassa munkáját. Martin, — mint azt művészneve, a Martin-des-Batailles is jelzi — híres csatajelenet-festő volt, kora kiemelkedő csataképfestőjének, Van der Meulennek a tanítványa. Volt tapasztalata a kárpitokhoz használt kartonok készítésében is, hiszen XIV. Lajos „hivatalos" csataképfestőjeként ő rajzolta a XIV. Lajos francia, és XI. Károly svéd király közötti háborút ábrázoló falikárpitok kartonjait a beauvais-i állami szövőmanufaktúra részére. Mindezen túl Vauban mellett hadmérnöki képesítést is szerzett.

56 A tájháttereret, a növényeket, és a bordűrök kartusait Martin segédje, a kíséretében érkezett Jean-Louis Guyon készítette. Segítségükre, Lipót hazahívta Rómából a fiatal Nancy-i festőt, Claude Jacquard-t (1685. április 7.—1736. július 8.) is.

57 Martin 1710. február 19-én érkezett Nancyba, és műhelyét az új operaház nagytermében rendezte be. A kartonsorozat befejezése után,

58 Herbelhez hasonlóan, Martin még egy festménysorozatot is készített a magyarországi törökellenes harcok történetéből. A hét, kisméretű festmény 1717-ben készült el,

59 befejezésük után Martin elhagyta Lotharingiai. Rózsa György úgy véli, hogy a ma Innsbruckban őrzött festmények közül három — A petronelli ütközet (avagy Bécs védése 1683-ban),

60 A második mohácsi csata

b]

, és Erdély behódolása 1688-ban

62 — olyan szoros stiláris rokonságban áll a falikárpitokkal, hogy azok Martinnak és munkatársainak sajátkezű vázlataként (grand carton) értelmezhetők.

63 A Martin-műhelynek Lotharingiai Károly budai diadalmenetét ábrázoló kartonjáról készített egykorú másolatnak tartja Rózsa a krakkói Czartoryski-gyűjteményben őrzött egyik festményt, amelyet a kutatás addig Sobieski Jakab pozsonyi diadalmeneteként azonosított.

64 Kompozícióik azonossága miatt ugyancsak a nagy sorozat kárpitjaihoz köt Rózsa egy Van Meulennek mlajdonított, 12 vörös-fekete krétarajzból álló vázlatsorozatot

65 is, amely ma a bécsi Albertinában van.

66 A második, nagy sorozat kárpitjait 1709—1718 között Charles Mité nancyi műhelyében szőtték le.

67 A kárpitok közül kettőt azonban már a 18. században pótolni kellett, mert abban a tűzvészben, amely 1719. január 2-ára virradó éjszakán tört ki a luneville-i