Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

hazai művészetek mecénásaként, gróf Nádasdy Tamás — mint nemes előd — pedig az újszigeti nyomda alapítójaként kapott helyet a nemzeti dicsőség csarnokában.

72 A közéleti érdeklődés differenciálódását jelezték azok a vállalkozások, amelyek egyes társadalmi csoportok reprezentációját szolgálták. Molnár József 1858 őszén Magyar birtokosok és gazdák arcképcsarnoka címen, Hunfalvy János kísérő szövegével megjelenő portrésorozata a felemelkedőben lévő hazai mezőgazdaság társadalmi presztízsét volt hivatva növelni. Előzetes programja szerint: „A magyar birtokosok és gazdák arczképcsarnoka, melly ugy a magnási mind a nemesi rendből, aztán a magyar gazdák közül azok arczképét hozandja, kik a hazai mezőgazdaságot irataik és példáik által gyarapítják, felvilágosítják."

73 A Vasárnapi Újság olyan újszerű vállalkozásként üdvözölte, amely egy kevéssé méltányolt, ám nemzetgazdaságilag kulcsfontosságú területének szakembereire irányítja a közfigyelmet: „Örömmel üdvözöljük a becses vállalatot, mint gazdasági életünk s irodalmunk emelkedésének uj bizonyítványát, s osztva a t. kiadó vélekedését, illőnek tartjuk, hogy midőn a politikai és irodalmi élet bajnokainak arczképei annyi kiadásban és alakban forognak közkézen: azon jelesekéi se hiányozzanak, kik a nemzeti háztartásban a szellemi fejlődéssel egyenértékű anyagi jólét gyarapításán munkálkodnak, s azon iparág mivelésével foglalkoznak, melly a tudósnak, kézmivesnek egykép a kenyeret adja."

74 Ám a kiadók tisztes szándékai sem pótolták a csekély pártolást, így a vállalkozás az első nyolc portrét magába foglaló füzet után nem folytatódott tovább. Egészen más megfontolásból született Vereby Soma 1860-ban indult Magyar mágnások életrajzi s arczképcsarnoka. Első füzetének megjelenését követően a Vasárnapi Újság vitatta az ábrázoltak kiválasztásának szempontjait: „így, ha még megtudjuk, mit akar Verebi Soma koma, megindított »Magyar mágnások arczepe« cz. vállalatával, minden kivánságunk beteljesült. Mert valakinek arczképét kiadni, csak azért, hogy „mágnás", ma már még Verebi Soma sem fogja."

75 Vereby viszont joggal számíthatott az arisztokrácia iránt mindig is jelen lévő közérdeklődésre, és a mágnás családok közvetlen támogatására. Panteonjának összeállításában nem kevés segítséget nyújtottak a főrangú családokhoz és a bécsi udvarhoz fűződő kapcsolatai. Programadó bevezetőjében ő maga egy nagy múltú és nagy súlyú társadalmi csoport rehabilitálását tűzte ki célul: „Ismerje népünk gazdag nagyjaink szerepét, hatáskörét, életének közreható főbb mozzanatait, szellemét, s ama sokszor észrevétlen befolyást a nép hasznára, a haza jobblétére, ... melyet érzünk, élvezünk, de nem látjuk, észre sem vesszük."

76 Szándékai jól illeszkedtek ahhoz a folyamathoz, amelyben az önkényuralom éveiben a hazai arisztokrácia jelentős része kifejezésre jutatta nemzeti elkötelezettségét és felelősségét. Vereby sorozatának sikerét emellett kiváló rajzolói gárdája is elősegítette, hiszen a sorozat 1868-ig megjelent kilenc kötetének portréinak elkészítésében olyan kiváló művészek működtek közre, mint Marastoni József, Grimm Vince, Barabás Miklós, majd az utolsó években Suhajdy György.

77 A kiegyezést követően elszaporodó arcképcsarnokok a függetlenség mártírjai helyett már mindinkább egy felemelkedő gazdaság anyagilag is gyarapodó polgáraiban kereste mintaképeit. Ezt a konszenzusos társadalomképet jól tükrözte Sarkady István Hajnal albuma, amely 1864 és 1867 között megjelent, mintegy 150 arcképet felvonultató gyűjteményébe már főként iparmágnások, újgazdag vállalkozók és arisztokraták arcké-