Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

dát. Az első ízben a Hasznos Mulattató mellékleteként 1883-ban megjelent, több száz fametszetes portrét magába foglaló magyar panteon uralkodóábrázolásai részleteikben is követték a Mausoleum képeit.

50 Ezek mellett a legtöbb hasonló ábrázolás csak útmutatóként használta a 17. századi metszeteket, hasonlóképpen mint az 1830-ban, Bécsben Magyar vezérek, hercegek és királyok címen megjelent, 69 színezett, litografált lapból álló sorozat, amelyhez a rajzoló Moritz von Schwind a Mausoleum királyábrázolásaiból is merített ihletet.

51 Ugyancsak ösztönző előképként használta a 17. századi metszeteket Plachy Ferenc Magyar királyok sorozata, amely 1860-ban és 1861-ben két lapján az Árpád házi- és a Vegyes házi magyar királyok arcképeit gyűjtötte egybe.

52 Szintén szabadon kezelte képi forrásait Vizkelety Béla, aki Batizfalvi István uralkodói arcképcsarnokához rajzolt 60 történeti portrét.

53 A történeti érdeklődéséről közismert festő egész alakos kompozícióin a környezet gondos megformálásával jellemezte az ábrázoltakat, tárgyi attribútumokkal és utalásokkal dramatizálva a képmásokat. Bár Vizkelety nyilvánvalóan ismerte és felhasználta rajzaihoz a Mausoleum portréit, annak megoldásait egyéni invencióival egészítette ki, így a fegyverek és viseletek megformálásában saját kutatásaira is támaszkodott. A Nádasdy Mausoleum képei a számos másolatnak köszönhetően oly mélyen belevésődtek a köztudatba, hogy hitelességüket olykor még az egykorú történeti források ellenében is megvédték a kortársak. Attila vezér alakját 1855-ben a Mausoleum képe nyomán metszette fába a Vasárnapi Újság. A rajzhoz fűzött magyarázat beismerte ugyan, hogy Thierry frissen megjelent történeti munkája egészen más képet rajzolt a hun vezérről, a szerkesztők mégis a jól ismert és a „démonikus hadvezér" toposzához jobban illeszkedő Nádasdy-féle megformálás mellett tették le voksukat, mondván: „Az általunk közlött rajz nem valami ujtalálmány hanem több század óta járja mint Attila valóságos arczképe s igy található Európa több első rangú képcsarnokában."

54 A Mausoleum királyképmásainak történeti hitelességét majd csak a pozitivista szemléletű történettudomány új képviselői kérdőjelezték meg a századvégen.

55 Megbízható képi források használata az arcképcsarnokok készítői számára a történeAttila vezér. Vasárnapi Újság fametszete, 1855. február