Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

ti hitelesség biztosítéka volt. A sokszorosított grafikai előképek jellegüknél fogva könnyebben elérhetőek voltak a lapszerkesztők, újságrajzolók számára, mint a nehezebben hozzáférhető, egyedi festmények. A Nádasdy Mausoleumhoz hasonló népszerűségnek örvendett a már említett Widemann-féle grafikai portrégaléria, amelynek 1652-ben megjelent száz, rézmetszetű mellképe a Birodalom magyar részének főméltóságait, magas rangú állami tisztségviselőit és katonai nobilitásait örökítette meg.

56 Régi magyarok arczképei címen ezt a sorozatot követve indította meg a Vasárnapi Újság történeti arcképcsarnokát 1863-ban. Az eredeti latin köriratait is hűen követő („fakszimile") fametszeteket a lap mint 17. századi elődeink kétségtelenül hiteles arcmásait adta közre.

57 A grafikai előképek mellett az archeológiai emlékek és a múzeumi gyűjtemények darabjai is a lapszerkesztők segítségére voltak. Vahot Imre a Hírneves magyarok képcsarnokának portréit régészetileg is igazolt források nyomán igyekezett megformálni.

58 Plachy Ferenc királygalériájának előkészítésekor ismeretlen képi forrásokat kutatva fordult a Vasárnapi Újság olvasóihoz: „ki illy arczképek, domborművek, régi pénzek vagy érmek birtokában van, szíveskednék azokat hozzám, akár eredeti példányokban, akar hűn lerajzolt másolatokban küldeni, vagy legalább illy gyűjteményekről, azokban található arczképekről értesíteni, hogy azokat megszemlélhessem."

59 E vállalkozás sikerén felbuzdulva Demjén László Kolozsváron Barabás Miklós és Maszák Hugó közreműködésével 1860-ban az Erdélyi fejedelmek arczképcsarnokának közlését indította meg.

60 Mikor a Kolozsvári Közlöny (1845—1848) azzal vádolta meg a rajzolókat, hogy portréik Magyari Lajos 1842 és 1844 között három lapon kiadott fejedelmi arcképcsarnokának másolatai, a kiadó úgy nyilatkozott, hogy Maszák a portrékat „a pesti nemzeti Múzeumban levő képek és régi pénzek után rajzolta kőre, s hogy lehetőleg hiteles legyen, megszerezte ugyan Magyari rajzát is, de mint látszik, ennek a kidolgozásnál igen kevés /. Mária, magyar királyné. Röhn Alajos körajza. Egy nemzeti arcképcsarnok Magyarország és Erdély képekben, 1853