Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

lenni; az első lap az Árpádházból, a második a vegyesházból, s a harmadik a Habsburgházból származó királyok arczképeit hozandja. A vállalat jövő évi martiusban indul meg s minden évharmadban egy-egy lap fog megjelenni. A királyok után Pfeiffer ur, ha a közönség részvéte felbátoritandja, Erdélyország fejedelmeinek arczképeit szándékozik hasonló alakban kiadni; ezekután pedig a magyar hadvezérek, országiárok, főpapok stb. arczképei fognának következni."

45 Az elsők között Császár Ferenc, a Divatcsarnok (1853—1863) szerkesztője ismerte fel a históriai potrésorozatok iránt megnövekedett érdeklődést. 1855-től lapjához Magyar ősök képcsarnoka sorozatcímen nagy méretű, igényes kivitelű kőrajzokban melléklete a magyar történelmi arisztokrácia nagyságait. A nádorok, országbírák, főispánok és várkapitányok sorát jórészt Erdély 17. századi aranykorából válogatta. Lapjának mellékleteit önálló kiadványként is megjelentette, füzetenként hat-hat arcképpel és magyarázó szövegekkel.

46 A történeti alakok kezdetben Marastoni József, majd a harmadik füzettől Röhn Alajos rajzai nyomán elevenedtek meg. Az egységes kivágatú, fényképszerű valósághűséggel felvázolt térdképek lehetőséget adtak a rajzolóknak az egykorú pompás viseletek felidézésére is, amihez az alkotók különféle képi forrásokat használtak. Talán a hazai arisztokrácia ellenmondásos megítélése is közrejátszott abban, hogy Császár vállalkozása igen színvonalas kivitelezése ellenére sem aratott sikert, a szerkesztő saját bevallása szerint a három füzet előfizetőinek száma alig haladta meg a húszat.

47 Vahot Imre már jól bevált mintaképet követett, mikor 1856 őszén az általa szerkesztett Budapesti Visziiangban (1852—1857) meghirdette 60 képből álló Magyar történelmi arcképcsarnokát. Históriai portréit felvállaltan a Nádasdy Mausoleum képei után metszették fába munkatársai.

48 Bár a ciklus csupán 11 magyar vezér alakjának bemutatásáig jutott el, a fametszetes sorozat az elsők között vállalta fel a Mausoleum valamennyi képének közreadását a populáris sajtóban. A Nádasdy Ferenc költségén 1664-ben kiadott rézmetszetű lapok kezdettől fogva nagy hatást gyakoroltak a hazai uralkodóábrázolásokra, a 19. században pedig már alig akadt olyan dinasztikus portrégaléria, amely ne tanúskodott volna a Nádasdy Mausoleum ismeretéről.

49 Vahot sorozatához hasonló hűséges és teljességre törekvő átvételre csak Dolinay Gyula több kiadást megért Magyar királyok Báthory Zsigmond a Vasárnapi Újság címlapján, és hősök arcképcsarnoka nyújtott pél- Fametszet, 1857július 5.