Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

egy olaj festésű irodalmi panteont tervezett.

37 Noha ennek későbbi sorsáról nincs közelebbi információnk, 1863-ban a kiadó Zilahy Károly Magyar koszorúsok albumához már a korábbinál lényegesen igényesebb, rézmetszetű íróportrékat mellékelt.

3

" A hatvanas évek legjelentősebb irodalmi arcképcsarnoka Arany János nevéhez kötődik, aki a Koszorú szerkesztőjeként folyóiratához mellékelte írótársai arcképeit. Arcképcsarnoka Magyar költők arczképei címen, sorszámozva 1863 és 1865 között jelent meg. A tizenöt képmás Zrínyi Miklóstól Berzsenyi Dánielig a magyar irodalom kezdeteinek képviselőit idézte meg, rövid életrajzok kíséretében.

39 Emellett az évtized elején több, speciális válogatás is készült: Maszák Hugó képcsarnoka 1861-ben a hazai újságírás legjobbjait, a Pesti Napló munkatársait örökítette meg, Grimm Rezső rajza pedig a magyar írónők frissen körvonalazódó panteonjának alapjait fektette le.

40 A kulturális kiválóságok iránti érdeklődés fordított arányban csökkent a politikai mozgástér növekedésével. A magyar országgyűlés 186 l-es megnyitása az alkotmányosság helyreállításának lehetőségével kecsegtetett. A majd egy évtized után demokratikusan megválasztott képviselők személye természetesen a közérdeklődés homlokterébe került. Ezt kielégítendő párhuzamosan több országgyűlési arcképcsarnok is született. Kiadóik mintaképei között az első pozsonyi reformországgyűlésekhez kötődő grafikai sorozatok is szerepet játszhattak. Közülük különösen Ponori Thewrewk József kiadásában, Lütgendorf Ferdinánd rajzai nyomán 1825 és 1827 között kiadott Magyar Panteon vált széleskörűen ismertté.

41 A rézmetszetű profilportrék alkotója tudatosan a szemtanú kortárs pozíciójába helyezkedett. A történeti hitelesség céljának alárendelt realizmusát e szavakkal méltatta Kazinczy Ferenc: „Nem azon törekedett, hogy a' fejnek az ideálozás által több nemességet 's kedvességet adjon, a' mit az első rendű Mívészek mindig tesznek; hanem ezen hisztoriai tekintetben nevezetes arczokat a' szerint adhassa, a' hogyan őket a tükör kapja fel."

42 A szabadságharc bukását követő kortárs politikai arcképcsarnokok kezdetben szorosan kötődtek az országgyűlésekhez. Heckenast Gusztáv Röhn Alajos kőrajzában adott ki egy országgyűlési képcsarnokot, amely egyúttal a Nővilág (1857—1864) előfizetőinek jutalomképe is volt.

43 Nem sokkal ezt követően a Képzőművészeti Társulat Marastoni József rajzai nyomán jelentette meg a maga arcképcsarnokát. Az 1861-ben indult sorozat a következő esztendőben még két lappal bővült, kiadásuktól a társulat joggal remélt némi bevételt. Igényes kivitelüket jelezte, hogy a társulat Marastoni két lapját a londoni világkiállítás magyar részlegének kiállítására is javasolta.

44 Burkolt ellenállásként is értelmezhető, hogy több hónappal az 1861-es országgyűlés feloszlatása után Az Ország Tükre megindította Országgyűlési arcképcsarnokát. Marastoni József arcképei 1864 márciusáig, több mint két és fél esztendőn át jelentek meg a folyóiratban. TÖRTÉNETI PANTEONOK SAJTÓILLUSZTRÁCIÓKÉNT A kortárs arcképcsarnokok mellett a forradalom bukását követően megújult érdeklődés mutatkozott a nemzeti történelem nagyságait számbavevő panteonok iránt. Jól jellemzi e konjuktúrát Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedő közleménye, aki olyan üzleti lehetőségeket sejtett az ilyen típusú vállalkozásokban, hogy 1859-ben, a Magyarország királyainak arczképcsarnokát indulásakor az alábbi, nagy igényű kiadói programot hirdette meg: „Magyarország királyainak arczképcsarnoka. Három nagy lapon fog megje-