Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

felépítésére került sor az 1890-es évek első feléig. A termelés növekedése mellett a gyárvezetés továbbra sem hanyagolta el a fejlesztést, a gyártmányaival kapcsolatos találmányok felhasználását. A gőzgép fejlesztés kapcsán, de elsősorban a versenyképesség megőrzése érdekében Láng a korszak találmányait sorra megvásárolta, és felhasználta gépei konstrukciójában s a gyártásban. Saját szabadalma volt az itt kifejlesztett Hörbiger-rendszerü, kis ellenállású, könnyű lengő szívóés nyomószeleprendszer, amelyet 1895-ben a világon először a vajdahunyadi állami vasmű kohófúvó gépeinél használtak, s utóbb az egész világon elterjedt.

28 A villamos áramot szolgáltató erőművek számának növekedésével egyre több és egyre nagyobb generátor és generátorhajtó gőzgép kellett. Ennek kielégítésére a gőzgéppel hajtott áramtermelő gépek gyártására és szállítására a Láng-gyár a Ganz-zal termelési kapcsolatot alakított ki. E területre - kapacitása határáig - átlag 600-1200 lóerő közötti gőzgépeket gyártott, ugyanakkor a növekvő gőzmalmi és egyéb gyáripari, átlagosan 100-200 lóerő közötti gőzgépigényt is ki kellett elégíteni. A Láng gépgyár igyekezett kihasználni minden lehetőséget, hogy ipari vásárokon, nagy hazai vagy nemzetközi kiállításokon bemutassa termékeit. Az 1896-ban megrendezett ezredévi kiállításon természetesen - bár meglehetősen visszafogottan - képviseltette magát, önálló pavilonja nem volt, csak a gépipari csoportban szerepelt. Két kisebb egyhengeres gép, egy Schwoerer-féle túlhevítő és néhány gépipari gyártmány mellett két közepes, gyorsjáratú, függőleges elrendezésű gőzgépet állítottak ki. Egyik 65 (másutt 50) lóerő teljesítményű tandem elrendezésű kipufogós gépet, amely a kiállítás ideje alatt üzemben is volt, és egy Ganz-dinamóval közvetlenül kapcsoltan a kiállítás területén közlekedő keskenyvágányú villamos kisvasút számára a villamos áramot szolgáltatta.

29 A másik kiállított gőzgép 145 lóerős volt, s ezt a rendezvény után az egyik székesfehérvári malomban szerelték fel. A vállalat nagy gépcsarnokbeli kiállítási standján információs nyomtatványt osztogattak, amelyben felsorolták, hogy a fővárosban hol és milyen Láng-gyártmányú gőzgép található. A jegyzékben 68 gőzgép szerepelt, összesen 18 ezer lóerő összteljesítménnyel. Ebben az esztendőben adták át Budapesten a kontinens első földalatti vasútját, amelynek három db 700 lóerős generátorhajtó gőzgépét ugyancsak a gyár szállította.

30 Az ezredévi kiállításon való sikeres szereplésért, a hazai iparfejlesztésben betöltött szerepéért a szervezőbizottság a Láng- gyárat millenniumi aranyéremmel tüntette ki. Még ennél is nagyobb elismerést jelentett, hogy a kiállítást szervező Matlekovits Sándor iparügyi államtitkár a soron következő 1900. évi párizsi világkiállításra a gyárat is kijelölte Magyarország képviseletére.

31 A gyárban 1896-ban 3 főmérnök, 6 mérnök, 6 rajzoló, 8 hivatalnok, 7 művezető és 365 munkás dolgozott. A munkások száma 1898-ban, a gőzgépgyártás csúcsán, elérte a 430 főt, később, 1902-ben, a kereslet csökkenésével 370 fő volt.

32 A gyár ekkori főbb épületei nagyjából azonosak az évtizeddel korábban ismertetettekkel: a 130 méter hosszú, 16 m széles, belül részben emeletre osztott nagy szerelőműhely, a 45 m hosszú és 18 m széles lakatos- műhely, mint kisebb szerelőműhely, az asztalosműhely, a napi 10 tonna kapacitású vasöntöde (2 kúpolóval, 3 forgoes 2 futódaruval), a raktár és a mintaraktár, valamint a régi nagy irodaépület. A munkagépek (eszterga, gyalugép, fúrógép, marógép, fűrészgép, stb.) száma 119 volt, a meghajtásukhoz 28 TIRSER 1967. 271. 29 Magyarország közgazdasági... 1898.437-438. 30 Régi gyár... 1954. 14. 31 FÜLÖP 1968. 40. 32 BEREND-RÁNKI 1955. 29.