Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

szükséges energiát egy saját gyártmányú 70 lóerős gőzgép szolgáltatta.

33 A gépgyár termékei iránti nagy kereslet és a jelentős haszonnal járó forgalom eredményeként a vállalati nyereség elegendő volt a fejlesztések finanszírozásához. Továbbra sem volt szükség a szervezet társasági típusú átalakítására, ám a század végén az addig tisztán egyéni cégformában változás történt. 1898. január l-jén, az akkor 25 éves mérnöki végzettségű Láng Gusztáv apja mellé társtagként belépett a vállalatba, aminek folytán a cég, mint közkereseti társaság működött tovább Láng L. Gépgyára néven.

34 A századforduló egyéb változást is hozott, amelynek előfutára a gyár addigi legrangosabb elismerését hozó 1900. évi párizsi világkiállítás volt. A gőzgépfejlesztés csúcsát jelentette az üzemközben bemutatott 1300 lóerős, fekvő, kétszeres expanziójú kondenzációs gőzgép (egy Ganz-generátort hajtva), amely a kiállítás Grand Prix oklevelét és aranyérmét nyerte el, nemzetközi nevet és rangot szerezve ezzel a Láng Gépgyárnak.

35 A világkiállítási sikernek köszönhetően megnőtt a kereslet a gyár termékei iránt, s az ezt követő évtizedben adták el a legtöbb gőzgépet, akkor, amikor már egy új gyártmány - a turbina - szabta meg a vállalat fejlődésének útját. A 19-20. század fordulóján az elektromos világítás és a villamos energia térhódítása az iparban új erőgép alkalmazását tette szükségesé. Az addig uralkodó gőzgépek teljesítménye elégtelen volt az elektromos dinamógépek megfelelő kapacitásának biztosítására, s a megkívánt munkabiztonság szempontjából is korszerűtlenekké váltak. A gőzturbinák kísérleti ipari méretű alkalmazásának Nyugat-Európában ekkor már több évtizedes múltja volt, s a századfordulón megkezdődött a Parsons-féle szabadalmak alapján a gőzturbinák gyártása előbb Angliában, majd a kontinensen elsőként 1902-ben az Első Brünni Gépgyár Rt.-nél. Még ezt megelőzően, a nyugat-európai tanulmányútján találkozott Láng Gusztáv az Escher Wyss & Cie. zürichi cég új szerkezetű gőzturbinájával. A svájci Henrik Zoelly találta fel a róla elnevezett ellennyomású gőzturbinát, amely egyszerűség és üzembiztonság tekintetében felülmúlta az addig ismeretes turbinákat. Zoelly szabadalmainak kiaknázására, a berendezés továbbfejlesztésére és gyártására a legjelentősebb európai és észak-amerikai gépgyárak nemzetközi szindikátust hoztak létre. Láng Gusztáv felismerte a turbinában rejlő nagy lehetőségeket, ezért hazatérve szorgalmazta meghonosítását, és a gépgyár felkészítését a gyártásra.

36 A gőzturbina-gyártásra történő felkészülés és a gyártás megindítása Lángéktól hatalmas, erejüket meghaladó befektetéseket igényelt volna. Ezt belátva, 1903-ban beléptek a Zoellyszindikátusba, így azonnal a rendelkezésükre álltak a gyártási adatok és tervek, valamint azok a tapasztalatok, amelyek a kísérleti-, illetve az üzemszerű gyártás során a szindikátushoz tartozó bármelyik külföldi gyárban is keletkeztek. A cég szabadalmai szerint 1903-ban indult meg a gőzgépeknél jobb hatásfokú, nagyobb teljesítményű és megbízhatóbb működésű Zoelly-gőzturbinák gyártása.

37 Az elhatározás nem volt kockázatoktól mentes, mivel ekkor a turbinagyártás még csak néhány éves múltra tekintett vissza, és a legnagyobb európai gyártóktól is jelentős anyagiakat és nagy szakmai felkészültséget követelt meg. Több hazai gépgyár tett kísérletet a gőzturbinák gyártására, azonban érdemi eredmények nélkül.

38 33 Technológiai Lapok, 1896. 18. sz., 239-241. Az ezredéves országos kiállítás gépipari csoportja. Láng L. gépgyára és vasöntödéje. Budapesten 34 BFL VII. 2.e. Cégbíróság E. Cg. I. kötetből átvezetve a T. Cg. (társas cégek) 23. kötetbe 35 VAN DEN EYNDE 1927. 15. 36 TIRSER 1967. 276. 37 Uo. 38 Technikai fejlődésünk... 1928.773.