Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

fogalmak szerinti nagy gőzgépek legyártásával és üzembe helyezésével.

20 Ekkorra már fellendült az elektromos átvitel alkalmazása, s ez olyan hajtó gőzgépet igényelt, amely jó szabályozással rendelkezett és magas fordulatszámot ért el. Láng felismerte a gőzgép-szelepek vezérmüvének fontosságát, ezért 1881-ben szerződést kötött a Bécsben élő Colmann angol mérnökkel - akivel még a bécsi kiállítás alkalmával ismerkedett meg - a párizsi kiállításon 1878-ban bemutatott kikapcsolós rendszerű szelepes gőzgép vezérmü gyártási jogának átruházásáról.

21 A gépgyárban csak kisebb, 1 és 100 lóerő közötti álló és fekvő, egyhengeres kipufogós gőzgépek készültek. Az ezután gyártási programba vett Colmann-vezérmüvei ellátott gőzgépei viszont az akkori legkorszerűbbek közé tartoztak: ezzel látták el a Budapesti Városi Vasút Kertész utcai erőmüve részére készített két gőzgépet, majd a Haggenmacher-féle gőzmalom részére szállított gépet is. A gyár továbbfejlődésének alapja és egyben a legkeresettebb terméke az új Colmannvezérmüvel ellátott generátorhajtó gőzgép lett, amelynek rendkívül egyszerű szerkezete és jó szabályozó képessége több mint négy évtizeden át biztosította a Láng-gyártmányú gőzgépek versenyképességét.

22 A gőzgépgyártás virágkora az 1880-at követő mintegy másfél évtized volt. A gőzgéptechnika fejlődésével párhuzamosan a gyár mindig újabb és nagyobb feladatok megoldása elé került, melyeket Láng alapos és beható tanulmányozás alapján kitűnően oldott meg. Az ekkoriban készült gépek többnyire kéthengeres, kétszeres expanziójú, kondenzációs kivitelben készültek, s teljesítményük már meghaladta az ezer lóerőt. Teljesítményük tovább volt fokozható, s 1884ben 2460 lóerős, iker elrendezésű kipufogós üzemű hengersor-vonó gépet készített a gyár a M. Kir. Vasgyári Hivatal zólyombrézói vasgyára részére, 1885-ben 1220 lóerős gépet az Erzsébet gőzmalomnak. Hasonló nagyságú gépeket egyetlen más hazai gyár sem készített Magyarországon. Előbb a kincstári, majd az egyéb részvénytársasági vasművek az évek során kizárólag a Láng Gépgyártól rendelték meg a legkülönfélébb célokra felhasznált nagyteljesítményű gőzgépeiket. A hazai gőzgépgyártásban Lángé mellett a Rock gépgyár, utóbb a Schlick-Nicholson gépgyár játszott jelentős szerepet. Az 1885. évi Budapesti Országos Kiállításon Láng Lászlót a hazai ipar fejlesztése és felkarolása érdekében kifejtett tevékenységéért és az ott bemutatott színvonalas kiállítási tárgyaiért - gőzgépek, gőzszivattyúk, malom- és szeszipari berendezések - díszoklevéllel és kitüntetéssel jutalmazták.

23 Az 1880-as évek második felében az export szállítások iránya a Balkán, Szerbia, Bulgária, Törökország, Oroszország és Kína volt, nyugat felé pedig az Osztrák Altalános Villamossági Társaság bécsi áramfejlesztő telepére - versenytárgyalás győzteseként - szállítottak gőzgépeket. Jelentős megrendelés volt a Kelet-Kínai Vasút Talin-Wan-i erőközpontjába készített hét darab 300 lóerős gőzgép is. Nagy előretörés volt a fejlődő magyar iparnak és elsősorban a Lánggyárnak, hogy gőzgépgyártásban fel tudta venni a versenyt a külföldi, főképpen az osztrák gyárak támasztotta erős mezőnyben, sőt esetenként győztesként is kerülhetett ki.

24 Az 1882-ben elkészült öntödéjének köszönhetően úttörő szerepet vállalt a hazai nagyméretű vasöntvények készítésében is. A századfordulót megelőző évtizedben elsősorban különféle méretű fekvő és álló gőzgépet, szivattyúkat, légfúvó gépeket, kompresszorokat, hidraulikus eszközöket, darukat, 20 Ipar- és Kereskedelmi Közlöny, 1888. l.sz. 4-5. old. Láng L. gépgyára és vasöntödéje Budapesten 21 TIRSER 1967. 268. 22 Budapest műszaki... 1896. 552. 23 Az 1885. évi Budapesti... 1885. 293. 24 Régi gyár... 1954. 11.