Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

hat méter sugarú nagyeszterga, valamint a gyár saját tartalék gőzgépe. (3. kép) 3. kép A Lang-gépgyári nagycsarnok, 1900-as évek eleje (BTM) Itt helyezkedett el az asztalosmühely is, padlásán az ország akkor legnagyobbnak tartott öntödei mintaraktárával. Az öntödét sorolja eztán az írás, az akkor még szabad ég alatti öntvénytisztítóval, majd a kazánházat, a gépházat (innen látták el az egész gyárat behálózó világítási hálózatot elektromos árammal) a vele egy épületben lévő kovács-, bádogos-, hengerköszörülő műhelyekkel, egy sor fészer-szerü nyersanyag raktárt, a készáruraktárt. A Váci úton hosszan nyúlt el az emeletes irodaház, amelynek udvari frontján helyezkedett el a kereskedelmi árubemutató „szertár" s végül mellette, a gyártelep felső részén a munkások étkező terme és a betegház.

lx A vasöntöde felállítása után a saját kezelésben előállított öntöttvas alkatrészek olcsóbbak lettek, ennek eredményeképpen a gyár sikeresebben állta a versenyt a külföldi - különösen az osztrák és cseh - gépgyárakkal. Az 1890-es évekig az iparnak a nagyobb gőzgépegységeket elsősorban a brünni és a prágai gépgyárak szállították.

19 Az üzem fejlesztése során Láng fokozatosan szorította ki a külföldi vetélytársakat, s sikerült elérnie, hogy a nagy budapesti malmok már nem külföldről rendelték gőzgépeiket, hanem vállalatát bízták meg az akkori 18 Ipar- és Kereskedelmi Közlöny, 1887. 18. sz. 1-3. old. Láng László gépgyára 19 SÁNDOR 1954. 218.