Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

készítette Pesten.

14 A gőzgépek gyártása az 1880-as évekig csak igen szerény méretekben folyt, és elsősorban lokomobilok előállítására korlátozódott. A néhány hazai gyár komoly versenyt vívott a magyarországi piacot is uraló angliai és cseh gyártókkal. Az első hazai gyártású lokomobil - cséplőgamitúrával kapcsoltan - ugyancsak a Röck-féle gépgyárban készült 1861-ben. A lokomobilok és a belőlük kifejlesztett félstabil típusú gépek jelentették nálunk a gőzgépgyártást, és ezeket évtizedeken keresztül gyártották, mivel a hazai kis- és középipari üzemeknek, az élelmiszeripari- és a mezőgazdasági nagyüzemeknek ezekre volt szükségük. A bécsi kiállítás váratlan sikere arra ösztökélte Lángot, hogy a gőzgépek fejlesztésére és gyártására fektesse a hangsúlyt. Elképzelését igazolni látszott, hogy a mintegy félszáz kisebb gőzgép és szivattyú legyártása után az akkori fogalmak szerint kiemelkedően nagy gőzgép legyártására kapott megbízást. József főherceg alcsúti uradalma részére 1874-ben elkészült gőzgép 49 lóerős, 85 perc-fordulatú egyhengeres, Meyer-féle tolattyúval, vezérmüvei ellátott, különleges kivitelben készült szerkezet volt.

15 A fővárosi cégbíróságon a Láng-féle vállalkozást - Cg. 1876/622 számon - az egyéni cégek 1. kötetébe „Lang L. gépgyára''

1 néven (németül: „Maschinenfabrik von L. Lang") 1876. június 6-án jegyezték be.

16 Az egy telephelyű cég birtokosaként egyedül Lang (!) László budapesti gépgyáros szerepelt, a vállalat cégvezetője (1878-ig) a még a Váci-körúti bérelt üzemből Lángot az új gyárba követő Heszler György volt. A gyáripar fejlesztése - és közvetetten a belső piac élénkítése és bővítése - céljával megalkotott 1881. évi - 1890-ben lejárt - első ipartámogató törvény keretében Láng László gépgyára is 15 éves adómentességet nyert, s ennek hasznát teljes egészében műszaki fejlesztésre fordította. Egy sor szabadalmat, kizárólagos gyártási jogot vásárolt, s a gőzgépgyártás fokozása érdekében a malomipari gépek és eszközök előállítását időlegesen be is szüntették. A gazdasági fellendülés éveit Láng László arra használta fel, hogy üzemét tovább fejlessze, bővítse és új gyártmányokat vezessen be. Már 1879-ben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy vasöntödét épít. Terve rövidesen sikerült és 1882-ben a gyár - az akkori viszonyokhoz képest hatalmas méretű - vasöntödéje megkezdte működését. A két kúpoló kemence mindegyike 150 mázsa vas előállítására volt képes és forgódarukkal mozgatható 50 mázsa öntöttvasat befogadó üstökkel volt ellátva, amelyekkel öntési napokon 100 mázsányi öntöttvasat tudtak előállítani, lehetővé téve az addig még szokatlanul nagyméretű és nagy egyedsúlyú darabok öntését (egy mázsa kb. 50 kg.). Az öntödében sok külföldi szakmunkás dolgozott, mivel ebben az időben nálunk nehezen lehetett szakképzett öntőmunkásokat találni.

17 A fejlesztések eredményeként a gépgyár az 1880-as évek második felében már tekintélyes épületegyüttesből állott. Tulajdonosa - jó érzékkel - tett is róla, hogy a sajtóban elégszer és kellő súllyal szerepeljen mind vállalata, mind pedig gyártmányai. Egy 1887-ben közreadott szakmai írás szerint a Külső Váci úton már messziről szembetűnő gyártelep 12 érdemi épületből állt. A legtekintélyesebb a főépület szerepét is betöltő gépcsarnok volt, egy hosszan elnyúló háromszintes, egyik végével a Váci útra támaszkodó épület, amelyben a számtalan gép és a fáradhatatlanul sürgő-forgó munkások serege a gőzgépeket, gőzszivattyúkat állított elő, ekkor éppen a második ezer lóerős gőzgépet az Erzsébet gőzmalom számára. A csarnokhoz csatlakozott a nagy szereidé, ahol a gépek összeállítása történt, s itt volt felállítva a 14 Technikai fejlődésünk... 1928. 770. 15 Régi gyár... 1954. 7. 16 BFL VII. 2.e. Cégbíróság E. Cg. (egyéni cégek) 1. kötet 17 FÜLÖP 1968. 29.