Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

villában rendezkedett be a Láng család (Láng Lászlónak három gyermeke volt: a legidősebb Gusztáv, valamint két leány; Gizella és Erzsébet).

8 Amikor 1873 első felében az üzemet a Külső Váci úti gyártelekre költöztették át, az utat még zömmel szántóföldek, kertek és elszórtan egy-egy ház szegélyezték. A Magyar Középponti Vasút Pesti indóházától (1891-től Nyugati pályaudvar) Újpestig - és tovább Vácig - tartó, régi hagyományos közlekedési vonalat követő sugárút-szerü Váci út 1870-es évek elején történt kiszélesítése nemcsak a környék, de Angyalföld fejlődése szempontjából is jelentős lépés volt.

9 Hasonlóképpen az urbanizációt szolgálta a közműhálózat kiépítésének megkezdése. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) itt nyitotta meg első lóvasútját 1866-ben a Széna (ma Kálvin) tértől Újpestig.

10 Hosszú útján a pályaudvartól Újpestig csak a Nagy Lőportorony utca (ma Lehel út) kiágazásánál lévő kis sörcsarnoknál állt meg, s haladt el a Láng gépgyár hosszú utcai frontja előtt." A kiköltöző gépműhely berendezéseit szállító fuvarosok a pályaudvartól a gyártelepig mindössze egyetlen gépgyári üzem mellett mentek el; a néhány éve még Láng Lászlónak is munkát adó, de ekkorra már tönkrement Első Magyar Gépgyár Rt. gyártelepét működtető Neumann J. Vasöntöde és Gépgyár (utóbb Wörner Gépgyár) mellett. A két évtizeden belül szinte számolatlanul megtelepedő kisebb-nagyobb gépgyárnak ekkoriban még nyoma sem volt, egyedül a Láng gyárral majdnem egyidőben, egy közeli (a későbbi Csáklya, ma: Turbina u. 3.sz. alatti) telken üzemét megkezdő Hornung Gyula és Rabe Károly vasöntödéje, gép- és rézmügyára volt ez alól a kivétel. Az út végén, a távolban, az újpesti Duna-öböl partjain működő hajóépítő vállalkozások voltak.

12 1873 nyarán a korábbiaknál jóval nagyobb és jobban felszerelt műhelyekben indulhatott meg a gyárszerűbb termelést lehetővé tévő munka. Kezdetben még a bevált malomipari gépeket és teljes malomberendezéseket készítettek, s a hazai megrendelők mellett néhány nagy malmot rendeztek be Spanyolországban és Törökországban. Az addigi fő profil azonban már nem elégítette ki a tulajdonos elképzeléseit, ezért az új gyártelep nyújtotta lehetőségekkel élve a termékszerkezetet átalakították. A legfontosabb új gyártmány a gőzgép lett. Az első Láng-féle gépműhelyben is készültek kisebb szivattyúk és gőzgépek. Egy szelepes vezérmüvei ellátott gőzgéppel vett részt Láng László 1873-ban a bécsi nemzetközi kiállításon, ahol a gépet a zsűri díjával tüntették ki, ami az akkori magyar gépipar számára is nagy elismerést jelentett.

1

^ A Külső Váci úti gyártelep felszereltsége már nagyobb, jobb és tökéletesebb gőzgépek elkészítését is lehetővé tette. Láng jó érzékkel ismerte fel, hogy mind a fejlődő ipar növekvő hajtógép-szükséglete, mind pedig a nagyüzemivé váló mezőgazdaság gép- és eszközigénye biztos piacot nyújt a gyár termékeinek, nem is szólva az alkatrészekben, a karbantartásban jelentkező széleskörű keresletről. A gőzgépek ekkorra már széles körben elterjedtek, s az igényeknek és követelményeknek megfelelő - vízszintes henger-elrendezésű fekvő, valamint függőleges henger-elrendezésű álló - kivitelben készültek. Magyarországon az első gőzgépet 1858-ban Rock István gépgyára 8 BFL 126.d. Ügy vezetőségi iratok, l.dob. Gyári építkezések. Ingatlan ügyek, bérletek 9 ADAMETZ 1947. 45-47. 10 A főváros tömegközlekedésének... 1987.72. 11 Halácsy Sándor: Sz. kir. Pest város békéikéinek térképe, 1872. 12 A Váci úti gépgyárak történetére Id. BENCZE 2006. 13 BFL 126.d. Ügyvezetőségi iratok. 3. dob. Adatszolgáltatás, statisztika. Gyártörténeti adatok