Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Perényi Roland: Mit olvas a pesti polgár? Kísérlet a Janny-család könyvtárának rekonstrukciójára
tizenhatot, a főleg történelmi regényeket jegyző egyiptológustól, Georg Eberstől találjuk. 18 Ennél is feltűnőbb a népszerű német szerzők dominanciája, ha az Iparművészeti Múzeumban Janny Gyuláné tulajdonaként leltárazott könyveket nézzük: a szinte kizárólag német nyelvű kötetek között az említett Georg Ebers munkáin túl a főleg korának társasági életéről Ossip Schubin álnéven író cseh-német írónő, Lola Kirschner, valamint a Magyarországon is népszerű Eugenie Marlitt és Georges Ohnet könyvei, vagy például a sikeres regényíró, Friedrich Spielhagen több munkája is fellelhető. 19 A magyar szerzők között megtalálhatjuk Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmét, Petőfi összes költeményeit, Arany János, Mikszáth Kálmán, Kisfaludy Károly, Eötvös József, Jókai Mór és Herczeg Ferenc munkáit. A gyermek- és ifjúsági könyvek többségét a népszerű német és amerikai kalandregény-irodalom, valamint Verne regényei (kilenc kötet, vegyesen magyarul és németül) adják, de jelen van a korszak magyar nyelvű ifjúsági irodalmának jellemző terméke, az olcsóbb kivitelű, jórészt zsebkönyv méretű sorozatok (Ifjúság könyvtára, Történelmi könyvtár, Szünidei könyvtár) egy-egy darabja is. A szépirodalmi kategória műfajok szerinti megoszlásának vizsgálatakor azt tapasztalhatjuk, hogy a próza egyértelműen domináns a drámai műfajokkal vagy a lírával szemben. Ez egybecseng a 19. század végi olvasási szokásokat vizsgáló korabeli kritikusok véleményével, akik elsősorban azt kifogásolták, hogy az olvasók túl sok „könnyedebb" műfajt, regényt és elbeszélést olvasnak - nem is beszélve a súlyosan káros szennyirodalom, a ponyva népszerűségéről -, és kevésbé érdeklik őket az olyan komolyabb műfajok, mint a dráma vagy a líra. A Janny-könyvtár 10-15 verseskötetének többsége nagyrészt gyermekeknek szóló rigmusokat tartalmaz (a verseskötetek pontos számát azért nehéz megállapítani, mert egyes kötetekben - főleg a gyermekkönyvekben és valláserkölcsi nevelő munkákban - gyakran vegyesen találhatók versek és elbeszélések). így lényegében Petőfi összes verseinek egy kiadása, Eötvös József költeményei, egy Arany-kötet, valamint Mikszáth gyermekversei képviselik a magyar lírai irodalmat, a világirodalom terén pedig a felvilágosodás kori német irodalom két nagyjának, Goethe-nek és Schillernek összes munkái javítják a lírai műfaj könyvtáron belüli arányát. Nagyjából ugyanez mondható el a drámai műfajokról is: a klasszikus német dráma mellett főleg vígjátékokat vagy az ifjúság számára kiadott színműveket - ilyen például Lampel Róbert kiadásában a Kis színpad című, zsebkönyv méretű ötven krajcáros kötet, melyet „úri gyermekek számára" ajánlott a kiadó - találunk a könyvtárban. Érdemes talán megemlíteni egy-egy példányt a grafikonon látható egyéb kategóriák közül. A földrajzi témájú könyveknél megtaláljuk Stanley afrikai útjáról készült munkáját, Vámbéry Ármin ázsiai utazásainak leírását, illetve a Baedeker-sorozat néhány kötetét. A történettudományos munkák között találkozunk Tacitus és Julius Caesar müveivel, Ernst Curtius Griechische Geschichte-jével, valamint Pauler Gyulától A magy>ar nemzet történetévé. A könyvtárban egy lexikonról, az 1858 és 1861 között kiadott, tízkötetes Ismerettárról tudunk, de volt a család birtokában például egy német-angol, egy német-francia és egy francia-német szótár, egy német szinonimaszótár, és végül egy német nyelvű idegen szavak szótára is. A művészeti könyvek többnyire egy-egy képzőművészeti gyűjteményben tett látogatásról tanúskodnak: a családi könyvtárban találjuk a müncheni Alte Pinakothek 1896-os katalógusát, a bécsi Schatzkammer 18 Ebers történelmi regényeivel és népszerűsítő tudományos munkáival nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 19. század végétől egyre inkább megnőtt az érdeklődés az egyiptológia iránt. 19 MÓLNAK-VARJI 1999. 329.
