Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Perényi Roland: Mit olvas a pesti polgár? Kísérlet a Janny-család könyvtárának rekonstrukciójára
pedig az újonnan alapított Erzsébet kórház igazgató főorvosa lett. Magánpraxisa széles körben ismert volt, betegei közé tartozott például Tisza Kálmán és István, Andrássy Gyula, valamint több országgyűlési képviselő, városatya, írók és művészek. Szakmai körökben külföldön is szaktekintélynek számított, kiterjedt kapcsolatai voltak osztrák, német és angol sebészekkel. Szakmai presztízsét mutatja, hogy vadászbalesete után László főherceg kezelésére is őt kérték fel. 1903-ban fehérvári előnévvel nemesi címet kapott. Felesége, Zlamál Gizella - akivel 1874-ben házasodtak össze - apai ágon (édesapja Zlamál Vilmos, az ország első főállatorvosa volt) Morvaországból származott, édesanyja pedig egy osztrák katonatiszt lánya volt. A Janny-házaspárnak három gyermeke született: 1875-ben Gyula, 1879-ben Géza, tíz évvel később pedig Gizella lányuk. A család 1878-tól a belvárosban, a Koronaherceg utca 6. szám alatt található házban lakott, majd 1910-ben Budára, a Szent Imre Kollégium bérházába költöztek. 7 A könyvtár főbb jellemzői A családi könyvtárak, akárcsak tulajdonosaik, különböző életciklusokon mennek keresztül: a könyvtár kezdetben gyarapodik, majd egy-egy gyermek felnőtté válásakor, külön háztartásba költözésekor a könyvek egy része egy új családi könyvtár alapjait teremti meg, végül egy generáció kihalásakor sokszor a bibliotéka is eltűnik a tulajdonosokkal együtt. így a családtörténettel párhuzamosan egy-egy könyvtárnak is megvan a maga szerteágazó „életrajza". Esetünkben ez az életrajz napjainkban is folytatódik, továbbra is része a családtörténetnek, még akkor is, ha a kötetek egy része már különböző közgyűjteményeket gyarapít. Ezért elemzésünk csupán pillanatfelvétel lehet, amely a mai helyzetből visszakövetkeztetve ábrázolja a Janny-könyvtár „biblio-biográfiájának" 19. század végi, 20. század eleji állapotát. Teljes egészében azonban még ezt a szakaszát sem tudtuk rekonstruálni a Janny-köny vtárnak, mivel az egyébként kivételes forrásadottságok mellett sem áll rendelkezésünkre minden információ a könyvtárról. A kutatás során kellett szembesültünk azzal a problémával, hogy hiába őrizték meg az utódok a könyvtárat magát, illetve a vele kapcsolatos számlákat, saját készítésű könyvjegyzékeket, ennek ellenére sok a fehér folt a könyvtár történetében. így például nem ismerjük pontosan a könyvtár gyarapodásának dinamikáját, a könyvek beszerzésének időrendjét, vagy az olvasói ízlést befolyásoló tényezőket sem. Jelen tanulmányban mindössze arra vállalkozhatunk, hogy bemutassuk egy fővárosi orvoscsalád könyvtárának nagyobb egységeit, a főbb könyvtípusokat, valamint azok tartalmi, műfaji és nyelv szerinti megoszlását. A könyvtár mérete - vagy legalábbis az általunk ismert része - a vizsgált időszak végén, azaz nagyjából az 1910-es évekig, mintegy 600 tételnyi könyvből, kalendáriumból és folyóiratból állt. Ez a szám természetesen jóval több kötetet takar, mivel az általunk elemzett - a különböző könyvjegyzékek, valamint a közgyűjteményekben és a család tulajdonában található könyvek feldolgozása nyomán létrehozott - számítógépes adatbázisban a többkötetes munkák (pl. egy szerző összes művének kiadásai), valamint a folyóiratok és kalendáriumok évfolyamai is egyegy rekordot képeznek. így összesen 454 tétel került feldolgozásra; a ma rekonstruálható családi könyvtárnak csak az a 100-120 kötetet kitevő része nem került az adatbázisba, amely Janny Gyula orvosi szakkönyveit foglalja magában. A sorozatokat, a többkötetes munkákat, valamint a periodikákat figyelembe véve így nagyjából 1000 kötetre becsülhetjük a könyvtár teljes 7 A témáról bővebben: Horváth Hilda tanulmánya (37-58.)
