Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Perényi Roland: Mit olvas a pesti polgár? Kísérlet a Janny-család könyvtárának rekonstrukciójára
állományát. Ha ez alapján megpróbáljuk elhelyezni a könyvtárat a korabeli magánkönyvtárak nagyságát tekintve, akkor György Aladár 1885-ös adatgyűjtésére, a korszak egyetlen olyan statisztikai felmérésére hagyatkozhatunk, amely a közkönyvtárak mellett a magángyűjteményekre is kiterjedt. Eszerint az „orvos, mérnök stb." foglalkozású magánkönyvtár-tulajdonosok - mely kategória egyébként az összes válaszadó 8,2%-át tette ki - bibliotékája átlagosan 1584 kötetet tartalmazott. 8 Ez a felmérés azonban kevésbé tekinthető reprezentatívnak, mivel az eleve csak a legalább 1000 kötetes magánkönyvtárakkal foglalkozott. Ha a skála másik végpontjának a Gyáni Gábor által elemzett középosztálybeli és nagypolgári lakásleltárakat vesszük, ahol a legnagyobb könyvtár, a Saxlehner-családé 500 kötetből állt 9 , akkor a Janny-könyvtárat valahol e két végpont között kell elhelyeznünk. Ezzel persze nem azt akarjuk sugallni, hogy az 1000-1500 kötet közötti könyvtárméret tekinthető az „átlagosnak", azaz a polgári olvasáskultúra szempontjából reprezentatívnak, mivel e kérdés tisztázásához jóval több hasonló magánkönyvtár elemzésére lenne szükség. Ha egy családi könyvtár összetételére vagyunk kíváncsiak, akkor nem elegendő azt osztatlan egységként kezelni, hiszen bizonyos könyvek gyakran kizárólag egy-egy családtag vagy generáció használatában voltak. Ezt esetünkben a könyvek térbeli elkülönülése is jelzi. Tudjuk például, hogy a családfő könyvei az ún. „úri" vagy „férfiszobában" kaptak helyet 10 , a fiúknak pedig saját könyvszekrényük volt.' 1 A részben korábban publikált 12 , részben a leszármazottak által készített könyvjegyzékek, az egyes kötetekben található tulajdonosi bejegyzések, valamint a művek tartalma alapján a gyermekek, és részben a feleség könyveit is el lehet különíteni. 18 kötetről tudjuk, hogy azok az 1875-ben született ifj. Janny Gyuláéi voltak, 44 kötet kifejezetten a legkisebb gyermek, Janny Gizella tulajdonaként azonosítható, 64-et (főleg szórakoztató ifjúsági irodalmat) a gyermekek által közösen használt könyvként tartanak számon 13 , az Iparművészeti Múzeum Kisgyűjteményében található 47 müvet pedig Janny Gyuláné könyveiként vették leltárba. Utóbbi, díszes bőrkötésű könyvekre jellemző leginkább az a fajta reprezentációs, berendezési tárgyi funkció, amit a polgári otthonokkal foglalkozó korabeli értekezések is gyakran említenek. 14 Mindez nem jelenti azt, hogy a családtagok kizárólag a „saját" könyveiket használták, hiszen nyilván voltak több családtag által is olvasott könyvek - a családi lapokról nem is beszélve. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy - ellentétben például a Táncsics Eszter és Csorba Géza naplójából leszűrhető közös olvasással és ízléssel 15 - itt sokkal inkább individualizált, a családtagok egyéni olvasói igényeihez alkalmazkodik a könyvtár. 8 GYÖRGY 1886. 9 GYÁNI 1999a 131-137. 10 ..Az úriszoba nemegyszer könyvtár is egyúttal. A leltárak felénél a dolgozószobában regisztrálták a könyvesszekrényt, könyvállványt." GYÁNI 1999a 143. 1 1 Utóbbi ma is megvan, s a leszármazottak továbbra is „a fiúk könyvszekrényének" nevezik. 12 HOLLÓ 1993. 13 HOLLÓ 1993. 14 Lásd MOLNÁR - VARJÚ 1999. 15 MOLNÁR - VARJÚ 1999. 337.
