Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Horváth Hilda: A Janny és a Zlamál család otthonai és tárgyai - polgári lakáskultúra a 19. század utolsó harmadában

4. kép: Ebédlőszekrény a Koronaherczeg utcai lakásból (Családi felvétel) A Kramertől rendelt könyvszekrény - az alacsony építésű, kárpitozott karfájú fotelekkel együtt - a férfiszobában kapott helyet, ugyanis e társadalmi fokon elvárás volt, hogy a lakásban legyen külön szobája a családfőnek. Miután a szomszédos Rudnyánszky-lakásból egy szobát saját otthonukhoz tudtak csatolni, sor kerülhetett a férfiszoba kialakítására. Általában értelmiségi férfiaknál valódi dolgozószobaként és könyvtárként is szolgált. A monumentális, több részből álló bibliothecának középső részét dr. Janny Gyula orvosi müszerszekrénynek használta, abban a helyiségben egyébként, ahol az orvosi rendelést tartotta. E bútorokat alapján az 1880-as évek bútorművészetéről és Kramer tevékenységéről is képet kapunk. A neoreneszánsz az uralkodó stílus, melyre a hangsúlyozott vízszintes tagolás jellemző, miként az az ebédlőszekrényen és a könyvszekrényen is látható. A faragott díszítmények neoreneszánsz jellegűek: rozettasor, pálcikagyöngysor, gyöngysor. Baluszteres korlát jelenik meg a szekrénytetőn. Az 1870-es évekhez képest döntő különbség, hogy a korábbi ívelt, lekerekített betétmezők, a szekrénybútorok ajtóbetétjei négyszögletesek lettek. A díszítések rideg precizitása a gépi előállítást bizonyítja. Ugyancsak a férfiszobába került az a neoreneszánsz faragott karosszék, az ún. Savonarola székekre emlékeztető „X" alakú (ollós) lábakkal, amely akár Kramernél is készülhetett. 1895ben dr. Takács Endre főorvos özvegye adta dr. Janny Gyulának ajándékba. Szintén a ház urának szobájában állt egy esztergályozott rudak által tartott, polcokkal bíró étagère, amely rakodófelületként szolgált különféle dolgok számára. (Hasonló polcos bútor a lakás más részében