Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Horváth Hilda: A Janny és a Zlamál család otthonai és tárgyai - polgári lakáskultúra a 19. század utolsó harmadában

A menyasszony és családja Zlamál Gizella (Budapest 1852. április 6. - Budapest 1944. április 27.) a magyar állatorvoslás megalapítója, dr. Zlamál Vilmos (1803. június 21.-1886. november 11.) egyetemi tanár és Herle Barbara

9 (Greinersdorf /Ausztria/ 1809. július 1. - Budapest 1889. augusztus 25.) legkisebb gyermeke. Esküvőjük 1831 .január 8-án volt Bécsben. Házasságukból tizenhat gyermek született, de csak hat nőtt fel. Volt olyan hét, hogy három gyermek halt meg járványos betegségben. Életben maradt gyermekeik közül ifj. Zlamál Vilmos orvosdoktor,

10 a pozsonyi kórház főorvosa, Gusztáv ( 1840-1890)" lovag, honvédezredes, a Ludovika Akadémia tanára volt. A tizenötödik gyermek Matild (Ilona) (1851-1945) hosszú élete során részint testvérével, Gizellával együtt élt. Dr. Zlamál Vilmos

12 neve szakmai körökben ma is ismerősen cseng, hiszen a magyar gyógyítás és állatorvoslás történetében kiemelkedő szerepet töltött be; kiterjedt a róla szóló szakirodalom, és születésének 170. évfordulóján, 1973-ban emlékülést tartottak tiszteletére és felavatták szobrát is, Madarassy Walter művét.

13 Neve idegen hangzású, morva születést takar. A morvaországi Morsitzban (ma Csehország, Moravce) látta meg a napvilágot. Orvosi tanulmányait Bécsben, a Josephinum orvosi intézetében végezte, majd Galíciában volt katonaorvos, a lengyelorosz háború sebesültjeit ápolta. 1833-1835-ben a hadügyi tanács rendeletére kijárta a bécsi állatorvosi iskolát. Temesvárra helyezték 1835-ben, ahol a helyőrségi kórházat igazgatta és felügyelte a határőrvidék állategészségügyét. 1838-ban, amikor Pesten létrehozták az országos állatorvosi hivatalt, őt bízták meg a vezetésével (regni veterinarius), noha akkor még magyarul nem tudott. Rövid idő alatt, nagy léptékben sajátította el a nyelvet és nemcsak beszédében, hanem szellemiségében, érzelmeiben is azonosult a magyarsággal, mondhatjuk, magyarrá vált. 1843-ban a pesti egyetemen az állatorvostan rendes tanára és az Állatgyógyintézet igazgatója lett. Életében több ízben nagyon fontos javaslatokat, intézkedéseket hozott, különösen az állategészségügy, a járványok megfékezése területén, de az állatorvosi szakoktatás színvonala érdekében is. 18469 Herle Barbara édesapja, Lorenz Herle ( 1762-1813) hivatásos katona, aki részt vett a Napóleon elleni csatákban. Anyja (1789-1868) 15 éves korában ment férjhez és 24 évesen megözvegyült három gyermekkel: két leánnyal és egy fiúval. Johann apja nyomdokaiba lépett; Ritter von Herle (1811-1869), tüzérségi főparancsnok. Az osztrák hadsereg tisztjeként vett részt a magyar szabadságharcban, a nagyszebeni csatában Bem József ellen harcolt. A szabadságharc leverése után szót emelt unokaöccséért és ezért ifj. Zlamál Vilmos büntetését enyhítették, tengeri szolgálattá változtatták át. A farkasréti temetőben a Mária Terézia Rend által vásárolt sírhelyen nyugszik. 10 Ifj. Zlamál Vilmos élete regényes fordulatokban gazdag, attól kezdődően, hogy 1848-ban gimnazistaként állt be Nagysándor József honvédzászlóaljába. A család birtokában volt az a levél, melyben az aradi vértanú tábornok az édesanyának, Herle Barbarának beszámolt a fiúról. Világos után kertészlegénynek öltözve bujkált. Pestre hazajőve elfogták, a Neugebaude-ban szembesítették édesapjával, ám letagadták, hogy ismerik egymást. Várfogságra ítélték, mígnem Johann Ritter von Herle (anyaági nagybátyja) közbenjárására büntetését megváltozatták, tengeri szolgálatra kötelezték 1858-tól négy éven át. Engedték, hogy elvégezze az egyetemet, azon ígéret fejében, hogy utána beáll katonaorvosnak. 11 Zlamál Gusztáv hadnagyként vett részt az olasz (1859) majd porosz (1866) hadjáratokban. Felesége Berzenczey Ottilia (Gyalu, Kolozs vármegye), egyetlen gyermekük Zlamál Elza, aki Bárczy Gusztáv felesége, a Rózsavölgyi és Trsa Zeneműbolt társtulajdonosa, Bárczy István fivére. 12 Eletéről lásd: Galgóczy Károly: Emlékbeszéd dr. Zlamál Vilmos a M. Tud. Akadémia levelező tagja felett. (A MTA tagjai fölötti emlékbeszédek) Budapest, 1888. Emlékkönyv a budapesti Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Irta és szerkesztette Hőgyes Endre. Budapest, 1896. 167-168. Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és eladóinak életrajza. Budapest. 1967. 156-158. V. GŐZ 1985. 699-703. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. Budapest. 2003. III. kötet 1433-1434. 13 Emlékezés dr. Zlamál Vilmosra, születésének 170. évfordulójára. Kovács Ferenc professzor emlékbeszéde és Soós Gábor államtitkár szoboravatás beszéde. Magyar Állatorvosok Lapja 1974. 29. évf. február 139-143.